Sorozat: Mária Terézia / Maria Theresia (2018)
2018. január 08. írta: FilmBaráth

Sorozat: Mária Terézia / Maria Theresia (2018)

Négy ország együtt nem tudott összehozni egy emlékezetes sorozatot Mária Teréziáról

maria_terezia.png

Négy ország együtt nem tudott összehozni egy emlékezetes sorozatot Mária Teréziáról. Pedig a lehetőség megvolt rá, hiszen nem egy unalmas történelmi tabló készült az osztrák császárnőről és magyar királynőről, hanem egy szórakoztató darab, amelyből nem hiányzott a pajzánság, a királyi család viselt dolgainak kendőzetlen bemutatása, nagyon jól megragadta a sorozat a korszak hangulatát, és megismerhettük a politikai összefüggéseket is. De sajnos többet költöttek a valóban fényűző jelmezekre (nem sajnálták a pénzt a bécsi udvar élethű bemutatására, na és persze ne feledkezzünk el a nyalka magyarok huszáros egyenruhájáról sem, de a jó ügy érdekében bevetették a Tattersalt is), mint  pl. a forgatókönyvre. Annak megvoltak a maga hiányosságai, és a színészválasztás sem bizonyult minden esetben a legjobbnak, így összességében egy látványos, de felejthető sorozat készült, amely egyszeri kikapcsolódásnak tökéletes, és sok érdekességet megtudhatunk Mária Teréziáról, de ennél többet is ki lehetett volna hozni kora legismertebb uralkodónőjének sokrétű karakteréből. 16 gyermeket szült férjének, Lotharingiai Ferencnek, aki nem volt ugyan a hűség szobra, de ő tette rendbe a Habsburgok pénzügyeit, és nem nagyon foglalkozott a politikával. Mária Teréziát nem igazán készítették fel az uralkodásra (édesapja elfogadtatta ugyan a Pragmatica Sanctiot, de sokáig hitt benne, hogy lesz még fiú örököse), ráadásul III. Károly halála után minden rivális ország megtámadta Ausztriát, úgy gondolva, hogy a fiatal uralkodónő úgysem tudja megvédeni az országát. Azonban Mária Terézia nem ijedt meg, jól választott maga mellé tanácsadót Kinsky gróf személyében, egy ügyes marketing fogással maga mellé állította a magyarokat, megerősödve került ki a hétéves háborúból (pedig a porosz Frigyes elég kemény ellenfél volt), majd jöhetett a sok évtizedes viszonylagos nyugalom a birodalomban. Vagyis nagyon is érdekes személyiség volt, tökéletes választás egy történelmi minisorozathoz, az osztrák, a cseh, a szlovák és a német tévék pedig összedobták a pénzt a kivitelezéshez, a színészgárda is nemzetközi volt, és bár ez az együttműködés nem sikeredett felejthetetlenre, a jövőre nézve mégis biztató, hiszen akad még jó néhány történelmi karakter és kor, amelyből érdemes lenne ebben a kooperációban sorozatot készíteni.

III. Károly  (Fitz Karl)  - vagy VI. György császár, kinek mi tetszik -, mindent megtesz, hogy fiú örököst nemzzen a királynőnek, azonban ő sajnos egyrészt kifutott az időből, másrészt pedig tönkretette a szervezetét az alkohol, amelyet egy orvos írt fel neki gyógyszer gyanánt, így bele kell nyugodnia, hogy lánya, Mária Terézia (Marie - Luise Stockinger) lesz az utóda. Annak érdekében, hogy a birodalom védelmét biztosítsa, hozzá akarja adni Frigyes porosz trónörököshöz, az ifjú főhercegnő azonban keresztülviszi akaratát, és hozzámegy Lotharingiai Ferenchez (Vojtech Kotek). Azonban a családi idill csak édesapja halálig tart, utána szembe kell néznie az uralkodás nehézségeivel és az elkerülhetetlen háborúval...

A snájdig Lotharingia Ferencet simán kenterbe verte a szenvedélyes Esterházy gróf, nem véletlenül volt eszméletlenül féltékeny az amúgy eléggé kikapós férj a feleségére. Jellemző, hogy ez momemtum maradt meg legjobban az egész sorozatból, nőként pedig muszáj megemlítenem, hogy Adorjáni Bálint szívdöglesztőbb volt, mint Vojtech Kotek, úgyhogy nem csodálom, hogy Mária Teréziának elég komolyan össze kellett szednie magát, hogy a birodalom érdekében ne lépjen félre. A szívügyeken volt a hangsúly, nem a drámán, ami egyrészt jó, mert szórakoztató volt végignézni, hogyan törik össze az ifjú házasok a nászágyat, és utasítja helyre őket a császár, hogy fogják vissza magukat, mert túl hangosak. Másrészt viszont ezek a bájos jelenetek miatt nemcsak bécsiesen könnyed, hanem jócskán felszínes lett a történet, amelybe elfért volna több tartalom, de legalább üdítően eredeti lett a hangvétele.

A főszereplő engem nem győzött meg arról, hogy ő volt a legalkalmasabb személy a feladatra, az ő ábrázolásában inkább hasonlított egy szappanopera szereplőre a királynő, mint egy uralkodóra, aki fel tud nő a kormányzás nem könnyű feladatához. Vojtech Kotek laza eleganciával alakította Lotharingai Ferencet, Adrojáni Bálint jól nézett ki és szenvedélyes volt, de Esterházy politikai súlyát nem igazán sikerült érzékeltetnie. Nagy Ervin sajnos túl kevés jelentben szerepelt, ahogyan Tenki Réka is, Rátóti Zoltán viszont remek volt Grumkov marsallként. A királyi szülőket alakító Fritz Karl és Zuzana Mauréry kiváló páros alkottak, de az én kedvencem a Savoyai Jenőt játszó Kar Markovics volt (Hirtling István kiváló szinkronjával), aki zseniálian keverte a káryákat a háttérben.

maria_terezia2.jpg

A kétrészes minisorozatnak az első része sikeredett jobban, az esküvőig tartó történet minden kisebb hibája ellenére érdekes tudott maradni, a második felvonásra azonban határozottan kezdett elfogyni az ihlet a forgatókönyvíró tollából. Sokkal több lett a látványos, mint az emlékezetes jelenet, és a sztori is elég vérszegény lett, annak ellenére, hogy a délceg Eszterházy és a királynő  nem túl köztudott "románca" állt a középpontjában. Pedig sokkal érdekesebb lett volna kibontani a hétvéves háborúhoz vezető okokat, vagy azt megtudni, hogy uralkodónő hogyan lett rövid idő alatt olyan ravasz politikus, hogy a magyarok elé állt a kis Józseffel a legendás jelenetben, amelynek eredményeként a saját oldalára állította őket egy nagyon kényes helyzetben.

Összességében nem bántam meg, hogy megnéztem ezt a sorozatot, de nem vesztettem volna semmit, ha kihagyom. Egy jobban átgondolt forgatókönyvvel, árnyaltabb karakterekkel, kevésbé sablonos mondatokkal nemcsak szórakoztató lehetett volna ez a kétrészes darab, hanem értékes is, így azonban inkább csak néhány jelenet lett belőle emlékeztes, és a könnyed hangulata, kár érte, több volt benne. Mindezzel együtt egyszeri szórakozásnak kiváló választás ez a minisorozat, mert közelebb hozza hozzánk Mária Terézia korát és személyiségét, a látvány pedig pazar.

6/10

A Mária Terézia teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr3713556585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

58múltam 2018.01.08. 23:05:55

Egyetértek a kritikával, nekem is az hiányzott, amit a császárnőről nem mindeki tud, és ami többek közül a gyerekeihez írt leveleiből derül ki: hogy nagy tehetségű állam...izé,,,na szóval államférfi volt. A filmbeli hétéves háborúról szó sem esett, pedig az addigi legnagyobb háború volt. Értem, hogy a film ott végződött, de hiszen éppen ez volt vele a baj.
A kritikushoz csak még két szavam van, de tényleg nagyon halkan:
"a lehetőség megvolt rá" és "fiú örököst nemzzen". Ha ezek sajtóhibák, akkor bocsánatot kérek.

Cinikus1 2018.01.08. 23:25:52

Mária Terézia NEM volt sem osztrák, sem egyéb császárnő. Ekkor még Német-Római Császárság volt, aminek élén a száli-frank törvényeknek megfelelően csak férfi állhatott. MT férje, I. Lotaringiai Ferenc, majd pedig fia, II. József volt a császár, Mária Terézia ennek megfelelően császárné, illetőleg persze cseh és magyar királynő volt. A cikkben szereplő osztrák császári címet pedig csak a N-R-Birodalom Napoleon általi feloszlatása miatt hozta létre II. Ferenc N-R császár (aki így lett egyben I. Ferenc osztrák császár).
A posztban említett "megerősödve került ki a hétéves háborúból" pedig igen nagy marhaság, a Habsburgok örökre elvesztették Sziléziát, valamint hegemón szerepüket a német politikában.

FilmBaráth 2018.01.09. 06:36:46

@58múltam: Javítottam az elírásokat, köszönöm:-)

Filmflash 2018.01.09. 06:44:18

Nagy kár a témáért, megérdemelt volna egy jó filmet, hiszen ez a fontos korszak (1740-1780) nagyrészt lefedetlen a Közép-európai filmezés tekintetében.
süti beállítások módosítása