Könyvkritika: Kertész Erzsi: Panthera 2. - A küldetés (2017)
2017. július 28. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Kertész Erzsi: Panthera 2. - A küldetés (2017)

Az írónő nemcsak megtartotta a színvonalat, de még új dimenziót is tudott adni a történetnek

panthera2.jpg

A piac törvényei alapján, ami sikeres, azt folytatni kell, ennek eredményeként a tavaly megjelent első rész után már a második részt is olvashatjuk a Pantherából. A folytatátásokra általában sajnos az szokott igaz lenni, hogy a közelébe sem érnek az eredetinek, nos, ez a kivétel szerencsére erősíti a szabályt. Kertész Erzsi nemcsak megtartotta a színvonalat, de új dimenziót is tudott adni a történetnek. Merthogy a kalandok folytatódtak, de az írónő szerencsére nem a könnyebb utat választotta, nem Kismukkék egyszer már megismert sztorijáról húzott le egy újabb bőrt, hanem merész húzással a Panthera eddig számunkra ismeretlen lakóira helyezte a hangsúlyt, miközben néhány régi ismerős is felbukkan a második részben. Rozika néni olyan jól megírt karakter, hogy ő természetesen nem maradhatott ki a buliból, ahogyan az ő Mihálya sem, Kismukk még mindig remekül el tudja mesélni, melyek az új fejlemények a párduc alakú hegy körül. Ezúttal kicsit erősebb a fantasy vonal, de olyan jól keveredik a mi világunk a hógömb alá zárt titokzatos hellyel, hogy egy után már természetesnek vesszük, hogy a szereplők együtt konspirálnak azon, hogy összehozzanak egy jövőbeli nagy tudóst leendő szerelmével, aki néhány év múlva jelentős felfedezést fog tenni az akarittal kapcsolatban. És akkor egy néma vadsakálról, egy szabotőr lányról, egy flamenco ruháról, számítógépes játékfejlesztésről és egy hárfaművész kutatóról nem is beszéltem. Vagyis izgalmakban és fordulatokban nincs hiány, még mindig istenien tudnak szórakozni a könyvön a felnőttek is, annak ellenére, hogy alapvetően kiskamaszoknak íródott. A humor és a romantika hangsúlyosabb, mint az előző részben, de az univerzumépítés miatt kicsit lassúdadabban folynak az események, mint korábban, néha egy-két kiszámítható fordulat is becsúszik, de összességében csak egy árnyalattal halványabb a második rész, mint az első, én már nagyon várom a folytatást!

Rozika néni saját magának is nehezen vallja be, hogy hiába érzi jól magát az ő nehéz természetű Mihályával a Pantherán, elér erős honvágya van a saját háza és a régi élete iránt. Ezért kötelességének érzi, hogy tájékoztassa párja népét, az inspirátorokat arról, hogy tudtukon kívül lekicsinyültek és egy hógömbbe kerültek. Amilyen szerencséje van, pont egy küldetés kellős közepén toppan be, amely a kinti világba indul, és naná, hogy az ifjú Jácinttal tart (Mihályt is viszik természetesen), hogy segítsen neki lehetetlennek tűnő feladata megoldásában, és amikor egy szabotőr lánnyal is kiegészül a csapat, már csak annyi a dolguk, hogy kiszabaduljanak a hógömbből és megkeressék Kismukkékat...

Két különböző világ fog össze egymással a küldetés sikeréért, hiszen az inspirátorok dolga időtlen idők óta az, hogy segítsék a fejlődést a háttérből, rengeteg nagy felfedezést segítettek már elő, és hogy ne unatkozzanak, ott vannak a szabotőrök, akiknek meg az a dolguk, hogy megakadályozzák őket ezen jócselekedetük végzése során és ezzel jól elvannak évezredek óta. Azonban az utóbbi időben a "rosszak" kicsit elkényelmesedtek, míg az inspirátorok továbbra is mindent megtesznek azért, hogy jó formában tartsák magukat, hiszen általában reménytelen küldetésre küldik őket a titokzatos erők, és ehehz nem árt a jó testi és lelki kondi. Jácint némi csalással éri el, hogy az övé legyen a dicsőség, ami egy igazán komoly feladat elvégzésével jár, aztán, amikor megtudja, hogy mibe csöppent bele, nem kicsit esik kétségbe. Azonban szerencsére ott van neki Rozika néni és Mihály bácsi, és egy rendkíívül tehetséges szabotőr lány, Aura is, így végül csak összejön a találkozó a két világ képviselői között, és indulhatnak az igazi kalandok.

panthera3.jpgNem gondoltam volna, hogy rá tud tenni még egy lapáttal a sztorira az írónő, de sezrencsére kellemesen csalódtam, egyáltalán nem ugyanazt kaptuk pepitában, bár az alapvonások maradtak (Panthera, Rozika néni, Kismukk, az Átméretező, csapatépítés, stb.), mégis egy teljesen más történettel találkozunk, ezért ismét bele tudunk feledkezni a fordulatos történetbe. A bevezetés egy kicsit hosszabb, hiszen meg kell ismernünk a Panthera lakóit és az új főszereplőket, de viszonylag hamar felpörögnek az események, nincs üresjárat a könyvben, az újdonság ereje elveszett ugyan, viszont kellőképpen rácsodálkozhatunk arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek a korábban megismert történetben, a Panthera sorozat üvölt a folytatások után, miközben a saját műfajában új színt tudott hozni a palettára. Nem véletlenül lett hatalmas siker az első rész, kitűnő ifjúsági kalandregény, Kertész Erzsi könyve, aemlyből remélem, később sem fog kifogyni a szufla, és minél előbb olvashatom a következő részt, mert nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mi vár még hőseinkre.

Bernát Barbara rajzai ismét lenyűgözőek, filmszerűvé tudják tenni a kitűnő olvasmányélményt, neki köszönhetően megelevenednek a szemünk előtt a szereplők, Rozika néni, Mihály bácsi, Jácint, Aura, Eszes Bátor, Kloé, Kismukk, Noémi, Vince, és persze Pajtás, a néma vadsakál. Az eredetileg pszichológus írónő továbbra is remekül mozgatja a szereplőket, nagyon jöl ért a csoportdinamikához, az emberi kapcsolatokhoz, és nem hétköznapi fantáziával rendelkezik, szórakoztatva tanít, csakúgy, mint korábban. Vagyis összességében a helyzet változatlan, a Panthera egy nagyon jó sorozat, maradjon is így a továbbiakban is.

8/10

A bejegyzés trackback címe:

http://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr1212677081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.