Duplakritika: Gru 3 / Despicable Me 3 (2017)
2017. június 28. írta: danialves

Duplakritika: Gru 3 / Despicable Me 3 (2017)

Néhány évvel ezelőtt a Universal saját animációs stúdiója, az Illumination Entertainment még a Disney-hegemóniát megtörő animációs kivirágzás egyik fontos szereplője volt, a Gru és a Gru 2 két kiváló, és nem kevésbé fontos módon bájos és eredeti produkcióval színesítve az animációs felhozatalt. Néhány év alatt azonban ebből egyre jobban egy szívtelen marketinggépezet kovácsolódott, és bár az eredmények őket igazolták, kreatív szempontból a Minyonok, A kis kedvencek titkos élete, illetve az Énekelj! egy meredeken lefelé ívelő pályát rajzolt ki. Reménykedtem benne, hogy a visszatérés a stúdiót egy csapásra népszerűvé tevő figurához ezt képes lesz majd megfordítani, azonban a Gru 3 véglegesen bebizonyította, hogy az Illumination az első két filmjével teljesen ki is fújt.gru3.jpg

A Gru harmadik része ugyanis éppen olyan érzést kelt, mint amikor a brand utolsó cseppjeit is kifacsarandó a stúdió egy reggeli matinésorozatot készített a népszerű figurákkal. (Csak itt az egész évadot becsomagolták egyetlen filmbe és moziba küldték.) Az alkotók láthatóan teljesen kifogytak az ötletekből, így legújabb művükbe belezsúfolták az összes triviális sztorikezdeményt, ami csak eszükbe jutott. A minionok megharagudnak a gonoszkodással felhagyó Gru-ra, jön egy új főellenség és egy testvérkonfliktus, Lucy az anyává válással küzd, és még a lányokkal is kapnak egy irreleváns mellékszálat. Már az alapszintű matekot alkalmazva sem nehéz kitalálni, hogy ezek a motívumok az egyébként sem terjedelmes másfél órás játékidőt nyúlfarknyi, felszínes szakaszokra darabolják, amin csak súlyosbít az a helyzet, hogy ezeknek a közjátékok a legritkább esetben fonódnak össze oly módon, hogy az indokolja jelenlétüket.

A lányok és a minionok jóformán csak azért vannak a színen, hogy meglegyen belőlük a szokásos adag, de ő jelenlétük is inkább enervált, mint a produkciót felvillanyozó. Igen, még azt is megértük, hogy a széria legjobb pillanatait szállító lények (akik még egy totál felesleges spin-offot is elvittek a hátukon bohóckodásukkal) csupa kínos geggel jelentkeznek a film során. Az új főgonoszra súlytalansága okán még ennyi szót is kár vesztegetni, valószínűleg eleve csak azzal a logikával került be a forgatókönyvbe, hogy a 80-as évek nosztalgia most menő, úgyhogy felhúztak erre a figurát. (A Minyonok után egy újabb filmet tömve tele olyan poénokkal és utalásokkal, amelyeket pont a gyerekek nem fognak érteni.)gru6.png

Jórészt tehát közhelyekre és a Gru-stílusjegyek vérszegény újrahasznosítására jutott már csak idő és energia, amitől még ez a 90 perc is inkább fárasztó és unalmas, mint elsöprő lendületű. A Gru 3-ban adott még néhány jó poén, amin kellemesen el lehet rötyögni, de ha az Illumination más munkáihoz kell hasonlítanom, ezzel csak az Énekelj!-t tudja megelőzni, és még A kis kedvencek titkos életénél is lustább és fantáziátlanabb. Végképp eljutottunk oda, amitől mindenki rettegett: az egykor szerethető rajzfilm már csak egy termék, a nézők és a minion-imádó gyerekek megfejésének lélektelen eszköze.

6/10

(danialves)

-----------------

A Gru 3 előzetesét látva egy újabb vérszegény, fanservice-szé alakult alkotásra számítottam a Gru 2 majdnem 676 millió dolláros összbevétele miatt. Habár a franchise kissé vesztett egykori fényéből, még mindig szórakoztató; az eddigi részeknél pörgősebb, mivel több karaktert (és ezáltal konfliktust) vonultat fel. A trilógia szép ívet ír le a történet fejlődése tekintetében: a gonosztevőből lett apuka, aki megtalálva a szerelmet jó útra tér. Azonban szerencsére a 3. rész nem az idilli családi életet boncolgatja, ugyanis Lucy-t és Grut kirúgják, majd a család elutazik Gru eddig ismeretlen ikertestvéréhez és újra felüti fejét a gonosz(ság).

gru4.png

A több szálon futó történtet, a konfliktusok tömkelege könnyedén vallhatott volna csúfos kudarcot, de a   történésekben gazdag cselekmény összeszedett, és emiatt nincs a filmben üresjárat. Az akciójelenetek viccesek és jók, hozzák az előző részek minőségét, megspékelve azt Dru, Gru ikertestvérének jelenlétével és az e téren való amatőrségével. Az ikerpár tökéletesen kiegészíti egymást és új szálat ad a történetnek, ami jó alapként szolgál majd az újabb rész megalkotása során. A filmben minden percre jut egy poén, amit egyrészt a disco-korszakot megidéző gonosztevő, Balthazar Bratt komikus karaktere szolgáltat, aki talán az eddigi ellenfelek közül a legjobb; kevésbé idegesítő, mint elődei, és játékideje is a tűréshatárunkon belül marad. Mellette a fő humorforrást természetesen a minyonok szolgáltatják, akikben újfent nem fogunk csalódni. Habár azt hinnénk a sok szereplő nem tud megfelelően kibontakozni a 3. részben, egyikőjük sem felesleges és hiányérzet sem marad utánuk. A lányok közül Agnes a legkiemelkedőbb, a film cukiságát neki köszönhetjük; Lucy pedig talpraesett, Gru támogatása mellett igyekszik beletanulni az anyaságba. 

gru5.png

Popkulturális utalásokban sincs hiány, de nem hemzseg tőlük a film, így szerencsére a Gru 3 nem követi el azt a hibát, amit a Minyonokban megtett: a gyerekek mint célközönség nem értették a mese felét, ellenben a felnőttek kétszer olyan jól szórakoztak. Emellett a Michael Jacksont és a '80-as éveket megidéző Bratt "vállalhatatlan válltömésével" ügyesen üzen a mai szórakoztatóiparnak és annak fiatalabb, egymást folyton váltó, de lényegi értéket nem képviselő tagjainak.

Összességében a Gru 3 számomra a széria egyik legösszeszedettebb és legjobb része a hibái ellenére is. A történet mozgalmas; a vérfrissítés nagyon jót tett az új résznek; az új karakterek szórakoztatóak és egyiküktől sem lesz csömörünk; a poénok kortalanok és jól működnek: a sok szál ellenére egyben van az egész és nincsenek unalmas jelenetek. A gyerekek mellett a felnőttek is bátran üljenek be rá, csalódni nem fognak. Az Illumination-ben tehát még van szufla; kérdés, hogy a 2020-ban érkező Minyonok 2-ig kitart-e...

8/10

(Kata SWL)

A Gru 3 teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

A bejegyzés trackback címe:

http://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr2912619943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Blobov 2017.06.30. 15:46:30

Csesszétek meg, mintha két külön filmet néztetek volna meg....

Kata SWL · hepburnshollywood.blog.hu 2017.07.01. 01:24:01

@Blobov: pedig nem! :D de mire gondolsz pontosan? A duplakritkák lényege többnyire az,hogy 2 (ált.) ellentétes nézőpont találkozik...

Blobov 2017.07.01. 07:06:36

@Kata SWL: A duplakritika lényege többnyire az, hogy ki lehet belőle hámozni, hogy a fimben mi is van, csak annyi eltéréssel, hogy az egyiknek tetszik az, amit lát, a másiknak nem. Ehhez képest a Tiétekben az origo sem azonos:

"Popkulturális utalásokban sincs hiány, de nem hemzseg tőlük a film, így szerencsére a Gru 3 nem követi el azt a hibát, amit a Minyonokban megtett:" vs.

"A Minyonok után egy újabb filmet tömve tele olyan poénokkal és utalásokkal, amelyeket pont a gyerekek nem fognak érteni"

"Balthazar Bratt komikus karaktere szolgáltat, aki talán az eddigi ellenfelek közül a legjobb" vs.

"Az új főgonoszra súlytalansága okán még ennyi szót is kár vesztegetni"

"Mellette a fő humorforrást természetesen a minyonok szolgáltatják, akikben újfent nem fogunk csalódni." vs.

"Igen, még azt is megértük, hogy a széria legjobb pillanatait szállító lények (akik még egy totál felesleges spin-offot is elvittek a hátukon bohóckodásukkal) csupa kínos geggel jelentkeznek a film során."

Szóval nem az a baj, hogy ellentétesen értékeltétek, hanem az, hogy azt sem lehet eldönteni,hogy a filmben mi van: sok felnőtt poén vagy kevés, sok főgonosz vagy kevés, minyonok jó vicceket mondanak vagy sem...

Ezért mondom, hogy nem ugyanazt a filmet néztétek...

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.07.01. 11:03:49

@Blobov: Most félretéve azt, hogy eleve már az is tévedés, hogy egy duplakritikában (de egyáltalán, ebből kiindulva bármely két kritikában) deskriptív egyezés kéne, hogy legyen, a 3 példádból 2-ben konkrétan adott is ez az egyezés...

Blobov 2017.07.02. 08:11:12

@danialves: Asszem, nem sikerült megértened, amit írtam, biztos nem voltam elég egyértelmű, de akkor megpróbálom megint:

1., Egyik kritika szerint sok benne a felnőtteknek szóló poén, a másik szerint nem, sőt.
2., Az egyik szerint szar az új főgonosz, a másik szerint nem, sőt.
3., Az egyik szerint gyengék a minyonok, a másik szerint nem, sőt.

Ez nem két eltérő értékelés, ez olyan, mintha két film lenne.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2017.07.02. 09:11:06

@Blobov: Irigylem a töretlen önérzetedet, amivel kritikaírásból és a saját kritikámból kioktatsz, de sajnos még mindig az a helyzet, hogy pont te nem fogod fel, amivel kapcsolatban megnyilvánulsz, és azt sem, hogy olyan témában játszod az eszed, amivel nem igazán vagy képben. Ismét kezdeném onnan, hogy akármennyire is ezt gondolod, sehol senki nem állította követelményként, hogy a világ összes kritikájában legyen deskriptív egyezés, szóval részedről is tévedés erre a kiindulópontra helyezkedni. Persze erről ettől még vitatkozhatunk, de ezért írtam, hogy sokkal inkább az a lényeg, hogy konkrétan az általad hozott 3 példából 2-ben meg is van ez az általad elvileg hiányolt egyezés, feltételezem azért, mert bár ez lenne az egész érvelésed alapja, valójában nem igazán tudsz különbséget tenni egy deskriptív és egy normatív állítás között. Megjegyzem, ezen a ponton meg talán kicsit erős ez a kioktató hangnem, amit megütsz.