A film, amely miatt elveszítette a némafilm egyik legnagyobb sztárja, Buster Keaton az alkotói szabadságát, és amellyel beírta magát a filmtörténelembe. A generális ugyanis bekerült minden idők legjobb száz amerikai filmje közé, és éppen az a jelenet a legközismertebb belőle, amely miatt olyan horribilis összegbe került a forgatás, hogy nem sikerült nyereségessé tenné a forgalmazás során. Ma már hihetetlennek tűnik, de egy valódi mozdonyt robbantottak fel a hídon és vetettek hullámsírba. A maradványokat otthagyták, sokáig turistalátványosság volt, 1941 körül bontották szét, az apróbb alkatrészek ma is a helyszínen találhatóak. A hangosfilm véget vetett Buster Keaton karrierjének, pedig Charlie Chaplin mellett a némafilm legnagyobb komikusa volt. Emberünk illuzionista családból származott, magával Harry Houdini-vel is dolgozott együtt, a Buster melléknevet is tőle kapta. 1917-ben a családi vállalkozás felbomlott, Keaton pedig új karriert kezdett New Yorkban, a filmiparban. Gyorsan jött a siker, 1921-ben már a saját lábára állt, és egészen A generális pénzügyi bukásáig teljes alkotói függetlenségben dolgozhatott, utána azonban az MGM fizetett alkalmazottja lett, majd jött a hangosfilm, és az egykori sztárra sötét idők következtek. Charlie Chaplin megtette neki azt a szívességet, hogy szerepet adott neki maga mellett 1951-ben a Rivaldafényben, ezzel újra feltette magát a térképre a szakmában, de a régi sikereket már sohasem tudta megismételni. 1966-ban halt meg a különleges tehetségű komikus rákban. A védjegye az volt, hogy tökéletes faarccal tudta előadni a legvadabb gegeket is, ártalmatlan figurákat alakított, akik abszurd helyzetekbe keverednek. Mára már sajnos eléggé feledésbe merült a neve, ebből a filmből is leginkább a vonatos jelenet maradt meg a nézők emlékezetében, pedig érdemes megnézni az egész művet (például itt), mert nagyon szórakoztató, és megtudhatjuk belőle, milyen a legjobb értelemben vett klasszikus burleszk, vagyis a művészi szintre fejlesztett gegek sorozata.
1861-ben járunk, a déliek területén. Johnny Gray (Buster Keaton) mozdonyvezető, akinek két dolog fontos igazán: mozdonya, A generális, és szíve hölgye, Annabelle (Marion Mack), aki azonban nem viszonozza az érzelmeit, legfőképpen azért, mert emberünket nem vették fel a hadseregbe. Aztán egy nem túl szép napon az északiak elrabolják kedvenc mozdonyát, amelyen ott tartózkodik Annabelle is, Johnny pedig habozás nélkül elindul, hogy megmentse mindkettőjüket...
A mára már klasszikussá vált vígjáték (amely olyan sok akciót tartalmaz, hogy kalandfilmnek is simán elmegy) valós eseményeken alapul. A Generális nevű mozdony valóban létezik, egészen 1891-ig szolgálatban volt, majd kiállítási tárgy lett, 1959-ben teljes felújításra került, ma is üzemképes állapotban van, 1972 óta az elrablása helyszínén létesült Big Shanty múzeumban tekinthető meg. Majdnem megkapták az eredetit Keaton-ék a forgatásra, de amikor kiderült, hogy vígjátékról van szó, nem történelmi moziról, mégsem járultak hozzá az illetékesek, így egy másolatot használtak az alkotók. A valóságban 1862. április 12-én az Atlanta és Chattanooga között közlekedő személyvonat fél órás pihenőre megállt Big Shanty vasútállomáson, ahonnan az északiak elrabolták a mozdonyt és az utána következő kocsit. A vonat vezetője előbb kézihajtánnyal, majd egy másik mozdonnyal eredt a nyomukba. A rablók mozdonya Chattanooga előtt kifogyott a tüzelőből, ezután menekülőre fogták az északiak, azonban elfogták őket, a vezetőket kivégezték, a többieket életfogytiglannra ítélték (a háború után természetesen szabadon engedék őket). A történet a nagy vasúti üldözés néven vonult be az amerikai történelembe. A legendás vízbe zuhanás nem történt meg ténylegesen, azt a filmesek találták ki.
Picit nehezen indulnak be az események, hogy aztán annál gyorsabban feledkezzünk bele a kiváló vígjátékba, amely meglepően sok akciójelentet tartalmaz, amelyet nem stúdióban vettek fel, hanem a szabadban, vagyis elég veszélyesek voltak a színészekre nézve. Keaton képzett akrobata lévén nyilván nem ijedt meg a sokszor hajmeresztő koreográfiától, ma már a biztonsági előírások miatt biztosan nem forgathatták volna le így ezeket a képsorokat, így viszont sok emlékezetes és látványos jelenet került a filmbe a mozdony vízbe esésén túl is. Nem tudom elégszer elmondani, hogy a némafilmek valójában egyáltalán nem voltak némák, olyan kifejező zenei aláfestéssel kerültek moziba, hogy mai szemmel nézve is tökéletesen követhetőek a történetek, a színészi játék pedig sokkal hangsúlyosabb szerepet kapott, mint később a hangosfilmben. A burleszk időtlenségét mutatja, hogy a néző egyszer csak azon kapja magát a film megtekintése során, hogy először halkan kuncog, majd egyre hangosabban és jóízűbben nevet a jeleneteken, sokkal szórakoztatóbb ez az alkotás sok évtizeddel a születése után, mint a mostanában forgatott darabok a műfajból.
Mivel akkoriban nem létezett CGI, és a mostani okoskütyük sem álltak az alkotók rendelkezésére, ezért a kreatívitásukra voltak hagyatkozva, és jókat lehet kamillázni azon, hogy milyen látványos képkockákat hoztak létre az adott technikai lehetőségek között. Inkább nem akarom tudni, hogyan vették fel azt jelenetet, amikor Johnnie és Annabelle át akar menni az úton a déli sereg viharos átvonulása során, a mozdony vízbe vezetése pedig még a mai szakemberek számára is komoly kihívást jelentene még számítógépen is, nemhogy a valóságban. Keaton még a leghétköznapibb tárgyból (pl. balta, fadarab, akármi) is ki tudja hozni a legtöbbet, valóban művészi sziten művelte a szakmáját, nem véletlenül volt ő a kor sztárja Chaplinen kívül.
Egyáltalán nem hosszú a játékidő (1 óra 10 perc), és jó minőségben megtekinthető a neten teljesen legálisan, ezért érdemes adni egy esélyt ennek a remek darabnak, amely egyáltalán nem tűnik porosnak, a kicsit nehézkes kezdéstől eltekintve mindvégig szórakoztató tud maradni. A sok zseniális jelenetből összeáll egy rendkívül vicces film, amelyről túl kevés szó esik, pedig különleges élmény végigkövetni Johnny és Annabelle kalandjait, kár lenne kihagyni az életünkből!
9/10
A generális teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.
