A budapesti tizenkettő: Valahol Európában (1948)
2017. február 02. írta: FilmBaráth

A budapesti tizenkettő: Valahol Európában (1948)

Tartalmas, míves alkotás, méltán lett belőle klasszikus

1968-ban a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) Budapesten tartotta éves konferenciáját, és titkos szavazással kiválasztotta a az 1948-1968 közötti legjobb magyar filmet (miért azt? nos, azért, mert abban az évben volt a magyar filmgyártás második államosításának 20. évfordulója). A következő alkotások szerepeltek rajta: Talpalatnyi Föld, Szegénylegények, Körhinta, Hideg napok, Budapesti tavasz, Hannibál tanár úr, Bakaruhában, Ház a sziklák alatt, Tízezer nap, Sodrásban, A tizedes meg a többiek, Apa. Kicsit vonalasak voltak ezek az alkotások, de ettől még értékesek. Aztán 2000-ben újragondolták a listát, ezúttal a magyar film- tévékritikusok és újságírók szavazták meg minden idők legjobb 12 magyar moziját, amely a következőképpen alakult: Szegénylegények, Szerelem, Szinbád, Emberek a havason, Valahol Európában, Megáll az idő, Hyppolit a lakáj, Körhinta, A kis Valentino, Az én XX, századom, Apa, Hannibál tanár úr. Nem tudom, ki hogy van vele, engem kicsit zavar, hogy még nem láttam mindegyiket, ezért az új rovatban sorra veszem a két listán szereplő alkotásokat, mert filmbolond vagyok és szeretem a jó mozikat, amelyek mára már klasszikussá értek.

valahol_europaban.jpg

A háború mindenkinek borzalmas, de a gyerekeknek különösen az. Mert egyszer véget érnek a harcok, ők pedig ott maradnak apátlan-anyátlan árvaként, egyedül a világban, és újra kell kezdeniük az életüket. Azok az élmények, amelyek érték őket a világégés közben, nyilván erősen meghatározza a gondolkodásmódjukat, a túlélés az első, minden más csak utána jön. Nagyon nem könnyű ebből a helyzetből indulva újra megtalálni a szépet és a jót a lelkükben, de akinek sikerül, az biztosan talpra tud állni és újra megtanulja, milyen érzés tartozni valahová, mekkora érték a család és a barátság. Radványi Géza filmje pontosan ezért időtlen, mert ezt a szomorú, és sajnos mindig aktuális (hiszen háború és árva gyerek sajnos mindig van) témát olyan erős vizualitással, zenével és drámai hatással tudja megmutatni, hogy a szájbarágós végkifejletet is feledtetni tudja. Durván jó háborús dráma, kötelező darab!

A második világháború véget ért, azonban az utakon otthontalan árva gyerekek csellengenek, akik bandákba tömörülve küzdenek a túlélésért. Egy ilyen társaságot vezet Hosszú (Gábor Miklós), akinek nincsenek nagy tervei a jövőre nézvést, csupán kis csapatát szeretné egyben tartani és jóllakatni. Egy romos kastélyban kötnek ki, ahol összetalálkoznak Simon Péterrel, az egykor világhírű zenésszel (Somlay Artúr), akinek köszönhetően otthonra találnak a sokat szenvedett gyerekek...

Sok mindenre számít az ember lánya egy klasszikus megtekintése közben, de arra biztosan nem, hogy hirtelen szembetalálja magát egy olyan helyszínnel, amit nagyon is jól ismer. Döbbentem fedeztem fel a cseszneki várat a filmben, amely nagyon közel található lakóhelyemhez, Tatabányához, és nyilván többször megfordultam már ott kirándulás keretében. Utánanéztem, és kiderült, hogy a külső felvételeket valóban nálunk vették fel, egészen pontosan a várról készített képek szerepelnek Radványi Géza mozijában, amely nem véletlenül érett klasszikussá az elmúlt évtizedekben, mert az akkoriban kötelező vonalas szöveget leszámítva kiváló alkotás.

A második világháború után újraindult magyar filmgyártás egyik első darabjához van szerencsénk, amelyben rengeteg tehetséges ember működött közre, többek között Balázs Béla, Máriássy Félix, Hegyi Barnabás, Bacsó Béla, Makk Károly, Illés György, és akkor a színészekről még nem is beszéltem. Az például megvan, hogy a legendás "Könyörgöm, akasszuk fel!" mondatot Harkányi Endrének köszönhetjük, valamint Gábor Miklóson, Somlay Artúron és Bánki Zsuzsán kívül Bárdy György is szerepelt a filmben? A gyerekszerepeket igazi árvák alakították, nem véletlenül sikerült ilyen élethűre az alakításuk ifjú korunk ellenére. A kivétel a Kuksit alakító pedig a filmgyár takarítónőjének a fia volt, akire teljesen véletlenül figyeltek fel a filmesek.

valahol_europaban2.jpg

A film elején olyan erős képkockákkal találkozhatunk, hogy beleborzadunk, nem is kell sok szó ahhoz, hogy átérezzük, milyen impulzusok érhették ezeket a szegény gyerekeket, akiknek a csapat a családjuk, és tudják, hogy társaikon kívül senkire sem számíthatnak. Szomorú látni, milyen viselkedést tanultak el a felnőttektől (csúnyán elbánnak egy teherautó sofőrrel és a békés zenészt is felőször fel akarják akasztani), és mennyire csak a túlélésre rendezkedtek be, azonban amint tartósan fedél kerül a fejük fölé, lassan, de biztosan elkezdenek a vásott kölykök igazi csapatként viselkedni, Kuksi miatt feladják magukat a faluban, és megkedvelik az öregurat is. Lassan, de biztosan elkezdenek visszatérni ahhoz az értékrendhez, amelyet a háború szinte már kiölt belőlük, Hosszú és Éva is szépen csendben megtalálják az utat egymáshoz. Kár, hogy a vége olyan sziruposra sikeredett, de ha ettől eltekintünk, kivételes filmélményt kapunk, egy jól végigvezetett fejlődéstörténetet kísérhetünk figyelemmel, egy csapat gyerek sorsára vetítve, amelynek során a háború szörnyűségeit kell feldolgozniuk a szereplőknek.

A filmből nagy sikerű musical is készült (ajánlom mindenkinek figyelmébe a Zene az kell című számot), de az eredeti alkotás muzsikája is rendkívül kifejező, rengeteget tesz hozzá a hangulathoz. Kiváló színészi alakítások társultak a remek rendezéshez és forgatókönyvhöz, nem véletlen, hogy ennyi év után sem merült feledésbe ez a mozi, minden jelenete ajándék a filmek szerelmesei számára. A kőkemény drámát a gyerekek csintalansága és a szerelmi szál oldja valamennyire, a lassú kezdést meglepően gyorsan pergő események váltják fel, kár, hogy a vége a kornak megfelelően túlságosan cukormázas és szájbarágós lett, de ennél nagyobb bajunk ne legyen. Tragikusan szép film, amely megtekintése során nem csak a szem, hanem hanem a lélek is jóllakik, tartalmas, míves alkotás, méltán lett belőle klasszikus.

9/10

A Valahol Európában teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr7712166733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása