One Batch, Two Batch, Penny and Dime
A Netflix erős márciust produkált, hiszen a House of Cards negyedik évada mellett kijött a Daredevil második tizenhárom része is. Matt Murdock kalandjai az első évadban viszonylag magas szintet hoztak, azonban megvoltak a jól látható hibái a sorozatnak. A színvonalat tekintve ez az évad előre tudott lépni, de az igazán emlékezetes jelenetek nem Daredevilnek köszönhetőek.
A Netflix a képregény feldolgozásokat komolyan gondolja, és eddig nem is sikerült mellélőnie. Hiszen a Daredevil mellett a Jessica Jones is sikeres volt, és a tarsolyban ott van még a Luke Cage is, ami idén szeptemberben jön majd ki.
Matt Murdock (Charlie Cox), alias Daredevil Hell's Kitchen igazságosztója. Matt kiskorában megvakult, viszont az egyéb érzékszervei sokkal fejlettebbek, mint másoknak, így a vakság ellenére ő az, aki többet lát. Matt ügyvédként dolgozik, a szegényeket segíti, azonban van olyan eset, amikor a törvény egyszerűen kevés, ilyenkor jön a képbe Daredevil. Ő ugyanis az utcán kapja el a rossz fiúkat. Egy szabályt azonban mindig betart: megleckézteti a bűnözőket, de ölni nem hajlandó.
Az első évad bemelegítésnek jó volt, de már akkor érezni lehetett, hogy a sztori és a karakter igazán a második évadban fog kiteljesedni. Na, meg az előzetesek már elárulták, hogy feltűnik The Punisher és Elektra is – így garantált volt, hogy több akció, több törött csont lesz.
Az évad nagyon erősen indul, hiszen rögtön Frank Castle (The Punisher) kerül a középpontba, ahogy a környék bűnbandáit sorra kiiktatja. Teszi ezt azért, mert valaki megölte a családját. Daredevil és Frank között egy hatalmas különbség van: Castle nem fél bemocskolni a kezét, ő az egy golyó, egy halott elvet követi. És be kell vallani, hogy remekül teszi mindezt. Az évad második felében aztán feltűnik Elektra, és kicsit veszít a lendületből a Daredevil. Ez egyrészt a történetvezetésnek is betudható, azonban ennél hangsúlyosabb, hogy Jon Bernthal Punisherként sokkal erőteljesebb, mint Elodie Yung Elektrája.
Azt is hozzá kell tenni, hogy Bertnthal mindenkit elhomályosít. A második évad legkarakteresebb jeleneteiben ő szerepel. Mintha Frank Castle történetének a súlya a más – amúgy fontosnak vélt – szálakat teljesen háttérbe szorítaná. Ez nem gond, sőt. Viszont az évad második felében joggal lehet hiányérzetünk, mert sok esetben kicsit ellaposodott a sztori, és Frank feltűnése kellett, hogy ismételten felpörögjön a Daredevil. Aztán persze jött ő, és olyan akciódömpinget tett le az asztalra, ami nagyon sokáig emlékezetes marad.
Az első évadhoz hasonlóan a második is tizenhárom részes volt. Ez a tizenhárom epizód ebben az esetben viszont tíz-tizenegy részbe simán belefért volna. És így egyrészt pörgősebb lett volna a középső néhány rész, másrészt néhány nagyon közhelyes jelenet is kimaradt volna. Utóbbiból azért volt néhány. Egy-két lelkizős párbeszédet simán le kellett volna faragni, és ez az összképnek csak jót tett volna.
Daredevil karaktere minimálisan fejlődött. Akik az első évadban szerették, azoknak most sem lesz gondja vele. Viszont néha elképesztően naiv tudott lenni, és helyenként az addig fontosnak tartott elveit is feladta. A következetesség szempontjából ez nem a legjobb, de legalább volt egy-két piszok látványos harcjelenet. Az évad során jellemző a három főkarakterre, hogy nem csak az ellenségeikkel küzdenek meg, de saját magukkal is. Daredevil esetében ez helyenként kicsit sok volt, Frank Castle viszont ebből a szempontból is kiemelkedett közülük. Elektra pedig több szempontból is elmaradt kettejük mögött.
A Daredevil második évada rengeteg akciót, szinte folyamatos pörgést és egy olyan Punishert hozott, ami miatt azoknak is ajánlott a sorozat, akik nem feltétlenül a műfaj kedvelői. Az utolsó rész rengeteg kérdést vetett fel, így a következő évad nagyon várós. Na, meg egy The Punisher spinoff is minden bizonnyal elég nagyot ütne.
8,5/10
A Daredevil adatlapja a mafab.hu (Magyar Filmadatbázis) oldalán
