Sorozat: Sherlock: The Abominable Bride (2016)
2016. január 03. írta: FilmBaráth

Sorozat: Sherlock: The Abominable Bride (2016)

sherlock_1.jpgA rajongók akarata szent, ha nekik Sherlock kell, akkor megkapják. A sorozat harmadik része nem muzsikált túl fényesen, de a népszerűsége nem igazán csökkent ennek ellenére sem, és mivel még a ködös Albionban is a pénz beszél, ideje volt folytatni. Habár egy évad legmélyebb bánatomra csak három részt tartalmaz, azonban jelen pillanatban kivitelezhetetlen, hogy a két főszereplő egyszerre ennyi időt fordítson a sorozatra, mert időközben mindketten világsztárok lettek, ki sem látnak a munkából. Azért nem kell aggódni, nem felejtették el, minek köszönhetik a sikereiket, Benedict Cumberbatch és Martin Freeman jövőre (azaz 2017-ben) vissza fog térni a Baker Street 221B-be. Addig pedig kaptunk egy karácsonyi ajándékot a BBC-.től, amelyet sikerült január 1-jén átnyújtani nekünk: egy külön kiadást, amelyben kedvenc mesterdetektívünk és jó doktorunk időutazgat egy kicsit a viktoriánus Londonban. Mondanom sem kell, tűkön ülve vártam már az újabb kalandot, és nagy örömömre nem kellett csalódnom, jól sikerült a speciális epizód, habár messze nem ez volt a legjobb a sorozat történetében, hozta a kötelezőt, mi pedig jól szórakoztunk rajta. Most megint kaparhatjuk a falat következő évadig.

Sherlock Holmes (Benedict Cumberbatch) és Watson doktor (Martin Freeman), ezúttal a 19. századi Londonban nyomoz egy titokzatos bűneset után. Pontosabban több gyilkosságért felelős egy titokzatos menyasszony, akitől szeretné megvédeni a férjét egy hölgy, ezért felbéreli a mesterdetektívet. Azonban a férj mégis meghal, ráadásul Moriarty (Andrew Scott) is feltűnik a színen...

A halott az új szexi. A harmadik évad legnagyobb tanulsága az volt, hogy Moriarty nélkül dögunalom a sorozat. Nem volt kérdés, hogy a bűn Napóleonja vissza fog térni, nemcsak jövőre, hanem a különkiadásban is. A Sherlock Holmes rajongók elég gyorsan rájöhettek arra, hogy ezúttal a Musgrave - szertartás című novellát (amely ugye a Sherlock Holmes emlékiratai című kötetben jelent meg először 1893-ban, nézzétek ezt el nekem, már gyerekkoromtól intravénásan tolom a Doyle-novellákat) forgatták ki Moffat-ék. Biztosra mentek az alkotók, mindjárt a kezdő képsorokban adtak a feeling-nek, a tévésorozat már a már klasszikussá vált jeleneteit ültették át a viktoriánus korba, amelynek nem sok értelme volt a történet szempontjából, de nem is ez volt a lényeg, hanem...mi is? Igazából tényleg felesleges volt, de legalább nosztalgiáztunk egy kicsit. Kicsit nehezen indulnak be az események, de nem baj, legalább van időnk minden percét kiélvezni a 19. századi Londonba helyezett epizódnak, amely váratlanul visszatér a jelenbe, hogy minden összekeveredjen, végre megint van min agyalnia a nézőnek. Nem éri el az epizód az első és a második évad legjobb részeinek színvonalát, viszont több zseniális pillanat is jut nekünk, összességében pedig visszaadja a hitünket abban, hogy igenis van még kraft a sorozatban.

Nem sajnálták a pénzt a kivitelezésre a BBC-nél, látványosak a jelenetek, de a technika csak kiegészíti, nem pedig helyettesíti a jól megírt forgatókönyvet, háttérként szolgálja a történetet, a karaktereket, na és természetesen a kiváló színészeket. A humor is visszatért a sorozatba szerencsére, a két főszereplő szövege ha nem is fenomenális, de legalább szellemes. Nem lehet okunk panaszra, minden kedvencünk megjelenik a színen, Mrs. Hudson-től Mycroft.ig, és még Irene Adler is tiszteletét teszi egy rövid cameo erejéig. Nem hétköznapi élmény a mai Londonban megismert karakterek viktoriánus kori változatát látni (főleg Myrcoft alakját sikerült nagyon jól időutaztatnia az alkotóknak). Jól adagolják nekünk az eseményeket, mindig tudják emelni a tétet, amikor azt hisszük, hogy Moriarty megjelenését nem lehet überelni, elkezd vegyülni a múlt és a jelen, az utolsó fél óra simán zseniálisra sikeredett, legalább olyan izgalommal néztem végig, mint anno az első részt a sorozatból.

Csodát ne várjunk ettől az epizódtól, nem az volt a cél, hogy új lökést adjon a Sherlock-nak, hanem tényleg egy ajándék rész a rajongóknak, amelyben végre újra elengedték a fantáziájukat az alkotók, egyszerre tisztelegtek az író klasszikus novellái előtt, megidézték röpke másfél órára a mesterdetektív régi és új világát, és még egy izgalmas nyomozásban is részt vehettünk. Ugyanakkor kissé túlzsúfoltra sikeredett a végeredmény, inkább volt ötletparádé, mint egységes egész, viszont határozottan stílusosra sikeredett. Moffat-éknak volt miért kárpótolnia a rajongókat, nagyon ideje volt, hogy bebizonyítsák, nem halt ki a kreativitás a sorozatból, van még ölet és átírásra váró Doyle-novella elég. A cél az volt, hogy ébren tartsák az érdeklődést a sorozat iránt, és feledtessék a harmadik évad gyengeségeit, ezt pedig elérték.

sherlock1.jpgBenedict Cumberbatch hozta a tőle elvárható színvonalat, egyszerre tudott hiteles lenni a régi és a mai Sherlock szerepében, Martin Freeman-ben sem kellett csalódnunk. Ketten elvitték a hátukon az epizódot, természetesen azért mindenkinek jutott egy-egy szép pillanat, de Andrew Scott Ben-en kívül mindenkit lemosott a színről, közös jeleneteik pedig ismét élményszámba mentek.

Mindenki elégedett lehet a különkiadással, a nézők jól szórakoztak, a színészek lubickoltak a szerepükben, Moffat-ék újra feltették Sherlock-ot a térképre, öröm a köbön. Ha nagyon akarnánk, természetesen rengeteg hibát találhatnánk benne, de ez az epizód tényleg arról szólt, hogy újra nyomozzunk egy jót, nosztalgiázzunk, de azért lepjenek meg bennünket, érezni akartuk azt a feelinget, amely miatt elkezdtük nézni a sorozatot. Nem stílusbravúr kellett nekünk, hanem Sherlock Holmes, úgy ahogyan mi szeretjük, és ezt meg is kaptuk. Kis fáziskéséssel, de megkaptuk a karácsonyi ajándékot, köszönjük szépen!

9/10

A Sherlock: The Abominable Bride teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr758227600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

minyimaaa 2016.01.03. 17:59:43

"A sorozat harmadik része nem muzsikált túl fényesen" - bár pl. Irene Adler[imádom :D ] és Moriarty nem volt jelen, azért nem volt rossz ez a 3 rész sem, mondhatnám nem csalódtam (nem éreztem/érzem "becsapva" magam).

vannak akik hasonlóan látják:
pl. RogerEbert oldalán írta Brian Tallerico: "a slightly more sentimental tone, more reliance on visuals than the first two seasons, and a real lack of a villain until the third and final chapter, the 2014 episodes of "Sherlock" may throw some fans for a loop."

[--- itt hangsúlyoznám/kiemelném: "real lack of a villain" ---]

"However, what works about "Sherlock" has not been lost. The writing is still incredibly crisp, so smart, and never boring, and the deeper focus on relatable emotion, particularly in the definition of the relationship between Holmes (Benedict Cumberbatch) and Watson (Martin Freeman), could even bring in new fans to this international phenomenon. Stop worrying; "Sherlock" is still great."
[ www.rogerebert.com/balder-and-dash/sherlock-rake-and-the-following ]
süti beállítások módosítása