Most ecsetelhetném mérhetetlen csalódásomat, hogy a Szigorúan bizalmas és a Titokzatos folyó forgatókönyvírója miért nem egy újabb remekművel ajándékozott meg, de az a helyzet, hogy Brian Helgelandot tulajdonképpen mindig is az a kettősség jellemezte, mint amikor 1998-ban egyszerre nyerte meg az Oscart és az Arany Málnát. A Legendát is könnyen címéhez méltóvá változtathatta volna (főleg, hogy már megjelenése előtt is mindenki Tom Hardy kettős alakításáról cikkezett), azonban Helgeland nem hogy nem tudott, de mintha nem is akart volna igazán emlékezetes darabot alkotni. Ha szoktuk filmre azt mondani, hogy kihagyott ziccer, a Legenda egy két órán át a félpályánál tanácstalanul passzolgató csapat.

Reggie és Ronnie Kray (Tom Hardy) a 60-as évek londoni alvilágának meghatározó figurái voltak, és nem véletlenül maradt fenn nevük: amellett, hogy szinte hibátlanul működtették az East End-i maffiát, tették mindent jellegzetes stílusban, akár a rivális bandákkal történő leszámolásról, akár az őket követő nyomozó (Christopher Eccleston) felé mutatott udvariasságról volt szó. Ikerpár létükre azonban a testvérek sosem jöttek ki tökéletesen: a vállakozás jó hírnevére ügyelő Reggie igyekezetét folyamatosan szabotálta félig őrült testvére, aki egy romantikus gengszterideált szeretett volna megvalósítani. Ellentétüket pedig csak tovább fokozza, amikor Reggie a munkáscsaládból származó Frances-szel (Emily Browning) esik szerelembe.

A gengszterfilmet tartom az egyik olyan műfajnak, amelyben viszonylag kevés járatlan út maradt (nem véletlen, hogy nincsenek tele a mozik ilyen filmekkel, és azok legtöbbje is bőven hagy kívánnivalót maguk után), éppen ezért Brian Helgeland sem kis fába váta a fejszéjét, amikor a Kray-fivérek krónikájába fogott. Ő magam azonban mintha ezt a legkevésbé sem érezte volna át, ugyanis a Legendából teljességgel hiányzik az ambíció, mintha az író-rendező maga sem tudta volna, hogy mit akar kihozni a történetből. Filmje lényegében minden idők egyik legvéresebb romantikus mozija, ugyanis a forgatókönyv erőteljesen a Reggie-Frances szerelmi szálra fókuszál, időként teljesen mellékessé degradálva, hogy főszereplői egyébként megölnek valakit vagy védelmi pénzt szednek. Persze a klasszikus elemek jelen vannak ettől függetlenül, de ennyire a perifériára szorulva tényleg csak a kötelező felmondásaként szerepelnek: Helgeland nem képes többre egy felszínes Scorsese-utánzatnál (még a Nagymenők híressé vált tracking shot-ja is visszaköszön...), amelynek egyetlen egyedi vonása a cinikus humor.

Azonban nem egyszer tűnik úgy, hogy a rendező inkább szeretett volna egy stílusos, komolyan vehető gengszterfilmet összehozni, de annyira félt attól, hogy kinevetik, hogy saját maga ment elébe ennek, gyakorlatilag a komikumot használva ürügyként a hatásvadászathoz. Tom Hardy Reggie-je tökéletes, Ronnie-t viszont olyan ripacskodással jeleníti meg, mintha egyből a karakter parodisztikus verzióját kellene előadnia, a mű brutalitását fémjelző kocsmai leszámolás is inkább illene egy félig szatíraként működő Matthew Vaughn-produkcióba, mint egy megtörtént eseményeken alapuló gengszterfilmbe. Hozzáteszem, hatásvadászatról is leginkább azért beszélhetünk, mert a műnek bármely elemét nézem, akár (elöljáróban kissé túlzóan lefestett) erőszakosságát, akár Ronnie őrültségét, hiányzik a tartalom és a koncepció, amely indokolttá tenné bárminek a szerepeltetését is Legendában. Helgeland szkriptje a bevezetés végéig tökéletesen teremti meg karaktereit és világát, de utána már képtelen mélyíteni figuráit, nem épít és old meg konfliktusokat, és még történetét is teljesen esetleges módon mozgatja előre. Ebben a gengsztermoziban se felemelkedés, se bukás nincs, csak stagnálás, minden szinten.

A Kray-testvérek sztorija egy sótlan, semmiben elfolyó eseménysor, az a fajta, amelybe látványosabb vállalások híján nem igazán lehet belekötni, de szeretni és nagyra értékelni még kevésbé. Helgeland ezért tehát sem Oscart, sem Arany Málnát nem fog kapni, és talán jobb is, hogy egy fél Tom Hardy-alakítást és egy-két jobb poén kivéve a Legenda is hamar el fog tűnni a süllyesztőben.

6/10

A Legenda teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán