Karate kölyök / The Karate Kid (1984)
2015. július 09. írta: FilmBaráth

Karate kölyök / The Karate Kid (1984)

karate_kid.jpgEgy producer halála nem szokott annyira fájni a filmek szerelmesének (=nekem), mintha  egy színész vagy rendező távozott volna. Hiszen ő "csak" a pénzt adja a produkcióhoz, amely azonban nélküle sohasem jöhetett volna létre. Amikor olvastam a hírekben Jerry Weintraub haláláról, mégis nagyon szomorú lettem, főleg azért, mert neki köszönhetem gyerekkorom egyik nagy kedvencét, a Karate kölyköt, ezért nem volt kérdés, hogy az emlékére újrázni fogok. Régen láttam, nem sok jelenetre emlékeztem már, ezért ismét sikerült rácsodálkoznom arra, hogy milyen jó kis filmről van szó, egyáltalán nem fogott rajta az idő!

Daniel (Ralph Macchio) nem túl boldog, mert nem elég, hogy édesanyja új munkája miatt másik városba költöztek, de amilyen szerencséje van, sikeresen beleszeret a bájos Ali-be (Elisabeth Shue), amit nem díjaz túlságosan a lány előző barátja, aki történetesen nagyon jól karatézik. Naná, hogy péppé veri a fiút többször is, ámde minden megváltozik, amikor ez a tény a ház gondnoka, Mr. Miyagi (Pat Morita) tudomására jut...

Nem Mr. Miadzsi, hanem Mijagi! Nem összekeverni! Bármilyen hihetetlen, ez a különös, pici öregember akkora egyéniség volt a filmben, hogy simán elvitte a show-t a főszereplő elől. Jobbnál jobb mondatokkal örvendeztetett meg bennünket, amelyeket nem csak tinikoromban, hanem most, felnőtt fejjel is imádtam (abszolút kedvenc: milyen öve van? vászon). Rendkívüli nyugalom és lelki béke áradt belőle, okosan tanította meg a fiút a karate lényegére, ami nem a küzdelem, hanem a védelem. A harcművészeti filmek iránti érdeklődésemet (soha nem próbáltam ki egyik ágát sem ennek a sportnak, mert szerintem ez a fiúknak való, nekem aztán semmi szükségem sincs arra, hogy szétveressem a bájos kis pofimat) Mr. Miyagi alapozta meg, miatta néztem rongyosra egykoron ezt az alkotást elsősorban. 

A sportfilmeknek megvan a maga sablonja: az aktuális sportban járatlan fiú/lány komoly atrocitások miatt úgy dönt, komolyan veszi az edzéseket, kap maga mellé egy bölcs tanárt, és miközben helyreteszi az önbecsülését, összejön azzal a lánnyla/fiúval, aki már régen tetszik neki, na és persze a végén nem maradhat el a sportverseny, amelyet természetesen a főszereplő nyer, öröm, tanári büszkeség, boldog csók és the end felirat. Ebben az alkotásban sem tértek el ettől, de annyi bájt sikerült belecsempészni az amúgy szimpla történetbe, hogy nem lehet nem szeretni a főszereplőket, és tiszta szívből drukkolni Daniel szan-nak, hogy rúgja már végre szét annak a tapló Johnny-nak a hátsó felét. Ez meg is történik annak rendje és módja szerint, de addig még nagyon sok olyan jelenet vár ránk, ami rendesen be tud vésődni, ha megfelelő lelkiállapotban találja meg a nézőt. Nekem az első kép, ami beugrik a filmről, máig az, amikor Daniel hatásosan fényképezve a tengerparton egy cölöpön próbálkozik egy karateelemmel. De a kerítésfestés, az autómosás, és a padlósikálás (hát igen, Miyagi bácsinak nagyon egyediek az edzésmódszerei) is felejthetetlen, akárcsak a daruállás a mindent eldöntő küzdelem során. Szerencsére nem szirupozták el a végét, és naná, hogy a bölcs mesteré az utolsó jelenet a kötelező happy end részeként.

A forgatókönyv nagyon jól sikerült, Daniel-lel együtt csodálkozunk rá a karate kultúrájára, tanuljuk meg, hogy elsősorban a lelket edzi meg ez a szép sport, amelynek semmi köze sincs az erőszakhoz. Amúgy ezt már régen tudjuk ezer más harcművészeti filmből, mégsem tűnik klisének, annyira emberi az a hétköznapi történet, ami a főszereplőkkel megesik. A fiúnak nagyon komolyan össze kell kapnia magát, hogy rendbe tegye az életét (és nem, egyáltalán nem nevetséges, amikor arról beszél, hogy mennyire fontos az egyensúly, ahhoz, hogy elégedett legyen a sorsával, ez a lényeg, nem a pénz), a bölcs mester pedig élete alkonyán megkapja azt a fiút, akit elveszített egykoron). Megtudjuk, mi a bonsai (tegye fel a kezét, aki nem szerzett be magának egykoron a film hatására egy ilyen jellegzetes fácskát), és annyira beleéljük magunkat a történetbe, hogy az utolsó percig izgatottan figyeljük ezredjére az eseményeket, a végén pedig indulhat a banzáj! Bill Conti zenéje mára már klasszikussá érett, ha meghalljuk az ismert dallamokat, azonnal eszünkbe jut ez a szívünknek oly kedves alkotás, amelyben igazán semmi különös sincs, mégsem feledkeztünk meg róla sok évvel a bemutatása után sem. Csak a folytatások ne lennének...

karate_kid2.jpgRalph Macchio egy életre karate kölyök maradt, soha nem sikerült megismételnie azt a sikert, amelyet ezzel a filmmel elért. Pat Moritáról csak annyit mondanék, hogy Oscar-díjra jelölték Miyagi szerepéért, megérdemelten, zseniálisan játszotta el a szerepet. Elisabeth Shue bájos volt, William Zabka kellően tenyérbemászó, Martin Kove pedig nagyon marconán tudott nézni. 

John G. Avildsen két rendezésével írta be magát a filmtörténelembe, és nyerte el a nézők szívét, az egyik a Rocky, a másik a Karate Kölyök.Mindkettő a felszínen a sportról szól, valójában az csak a keretet biztosítja ahhoz, hogy nagyon is hétköznapi emberek egyáltalán nem átlagos történetét ismerjük meg. Daniel szan és Mr. Miyagi verhetetlen páros, szinte nyomtalanul múltak el felettük az azóta eltelt évek!

8/10

A Karate kölyök teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán

 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr457611388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Petrow 2015.07.09. 14:02:02

Kiskölyökként nekem is nagyon tetszett, felnőtt szemmel viszont a sportág szégyene, egy celluloidhulladék. 5/10, de az is csak a nosztalgia iránti tiszteletből.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2015.07.10. 10:29:49

ha mást nem is köszönhetünk a HIMYM-nek annyit biztos, hogy tudjuk ennek a filmnek a főszereplője William Zabka. :D:D
süti beállítások módosítása