Kevés olyan filmet lehetne mondani, amely jobban a körülmények áldozata lett volna, mint a Terminátor 3. része: egy korszakalkotó mű folytatásaként, több, mint egy évtizednyi készülés után érkezve született meg, amely eleve támasztott bizonyos nem is kicsi elvárásokat felé. Innentől kezdve pedig nagyjából csinálhatott bármit is Jonathan Mostow stábja, a rajongók minden bizonnyal hatalmas fújolással üdvözölték volna. De nem lehet azt mondani, hogy végül ezek a reakciók igazságtalanok lettek volna: A gépek lázadása bár bizonyos aspektusaiban előre tudott lépni, nem egy korszakalkotó film - főleg, ha a második rész fényében nézzük.
John Connor (Nick Stahl) édesanyja hiányában már egyedül néz szembe a kifürkészhetetlen jövővel, ugyanis a Skynet megölése ellenére sem hitte még el teljesen, hogy megszabadulhat a terminátorok fenyegetésétől. És neki lesz igaza: a minden eddigi gépnél fejlettebb TX (Kristanna Loken) érkezik vissza a jövőből megölni őt és leendő hadnagyait, szokásos módon viszont egy másik terminátor (Arnold Schwarzenegger) is visszatér, hogy megvédje. Csak hogy ezúttal már nem kizárólag az életben maradás a tét, hanem az éppen hatalomátvételre készülő Skynet megállítása is.
Akciófilmként a trilógia záródarabjának sikerül maga mögött hagynia az előző két részt, A gépek lázadása ugyanis mind közül a legpörgősebb, egyben pedig ez szállítja a legjobb akciójeleneteket is. Jonathan Mostow szinte alig hagy a nézőnek levegőt venni az elődhöz képest meglehetősen szűkre szabott játékidő folyamán, miközben olyan monumentális és stílusos képsorokkal kápráztat el, mint a film eleji üldözés. (Más kérdés, hogy ezt később megközelíteni sem sikerül.) Ugyanakkor amennyire szerethető az alkotás ezen vonásáért, annyira sajnálatos, hogy ez el is nyom minden mást a forgatókönyvben.
Persze nem lett volna ez szükségszerű, viszont a köztes epizódok mégis elégtelenek arra, hogy egy korrekt vázat építsenek a mű akciózása mögé. Ugyan az igyekezet megvan ehhez, az alapvető probléma azonban abban rejlik, hogy a szkript inkább hasonlít egy Terminátor-fanfictionére, mint a saját jogán a kánon részévé válni kívánó darabéra: az alapszituációtól kezdve rengeteg motívumban az elődökhöz fordul segítségért (néha akár igen kínosan is, ld. Silberman), amiben pedig a saját útjára szeretne lépni, ott rendre elcsúszik. Ezek közül jó eséllyel mindenki számára a TX szerepeltetése a legsúlyosabb és legfájdalmasabb gyengeség, mer bár Kristanna Loken karakterének egy minden eddiginél félelmetesebb terminátornak kellett volna lennie, állandó szerepeltetése (és az ebből eredő folyamatos bukásai) hamar súlytalanná és komolytalanná tették.
És bármennyire is szeretne a harmadik rész ezúttal már John Connornak adni egy saját karakterívet, alapvetően szintén egy könnyedén feledhető epizódjává vált a szériának. A lendülete és a látványa ugyan kompenzál ezért (és éppen ezért egy hajszálnyival még jobbnak is tartom az első résznél), de ez maximum egy átlagos spin-off filmhez lenne méltó, nem egy trilógia (12 évig várt) zárófilmjéhez.
7/10
A Terminátor 3. - A gépek lázadása teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
