3 évvel ezelőtt új időszámítás kezdődött a képregényfilmek világában. A Bosszúállók elsöprő sikere nyomán a Marvel öles léptekkel elindult a mennybe menetel rögös útján. Jól építgetik a saját univerzumukat, melynek köszönhetően még a hozzám hasonló képregénymentes életet élő filmrajongók is hosszú tömött sorokban indulnak a mozipénztárak felé, ha érkezik az éppen aktuális szuperhős. Lassan már követni sem lehet a Marvel-család tagjait, egyre újabb karakterek bevonására kerül sor, és sajnos ennek a tendenciának az áldozata lett a nagyon régen várt összhősészeti buli is: a túl sok történetszál és a belterjes poénok miatt nem lett tökéletes a Bosszúállók második felvonása, "csak" egy kiváló képregényfilm, brutálisan erős látvánnyal!
A Hydra még mindig komoly veszélyt jelent, ezért a Bosszúállók nem unatkoznak. De a dögös szuperhősöket nem kell félteni, nem kevés zúzás árán megszerzik, amit már nagyon régen keresnek: Loki jogarát. De nem számolnak két mutánssal, akiknek egyike, a Skarlát Boszorkány (Elizabeth Olsen) képes a gondolatok manipulálására. Ennek köszönhetően Tony Stark (Robert Downey Jr.) megalkotja Ultront, aki öntudatra ébred, és az a célja, hogy elpusztítsa az embereket. A szuperhőscsapat természetesen mindent megtesz, hogy ezt megakadályozza...
Gyorsan beköszönnek a Bosszúállók, már a film elején lezúzzák a Hydrát, látványban és akcióban a későbbiekben sincs hiány, peregnek az események, egyetlen perc pihenés sincs. És éppen ezért a karakterekre nincs túl sok idő, mindenkinek jut a játékidőből, de mivel túl sok a szereplő, ezért egyik szálban sem sikerül komolyan elmélyedni. Még a szerelmi szál is sablonos, sokkal több volt ebben, akárcsak az ikrek alakjában, de Thor is többet érdemelt volna ennél. Sólyomszemnél viszont sikerült eltalálni a megfelelő arányt, az ő történetével sikerül jól meglepni a nézőt, nagyon jót tesz a filmnek, hogy az akcióorgia közepette akad néhány igazi emberi pillanat.
Látványos akciókat ígértek az előzetesek, ezt megkaptuk, olyan übercool jeleneteket kapunk a pofinkba, amelyre eddig még nem volt példa, beleadtak anyait-apait az effektekbe. A humoros szöveget szerencsére teljes egészében átmentették az első részből, továbbra sincs hiány poénos beszólásokból, osztják egymást rendesen a szereplők, ahogyan azt kell. Viszont túl gyorsan történnek az események, gyakorlatilag végigrohanunk a filmen, nincs idő megemészteni a látottakat, már jön is az újabb látványos fordulat. Lassan, de biztosan elfárad a szem, ha nem lenne a Sólyomszem - féle szál, zavaró lenne a túltolt akcióorgia, pláne úgy, hogy a vágások sem lettek tökéletesek. De így végül nagyon is tetszetős az összhatás, nem zseniális alkotásról van szó, de hatalmas moziélményről, amelyet kár lenne kihagyni.
A karakterek annak megfelelően alakultak a filmben, ahol éppen tartanak a Marvel-univerzumban. Vagyis a többségük egy időközi, nem mindig izgalmas történetszálat kap. Ez alól két kivétel van, Sólyomszemen kívül a Fekete Özvegy alakja kap nem várt mélységet. Tony Stark még mindig hozza önmagát, a Kapitány azon túl, hog brutál jól néz ki, mostanra tényleg a csapat szellemi vezetője lesz. Hulk komoly lelki problémákkal küzd, Thor-ról is kiderül, hogy egy isten gondolatait is lehet manipulálni. Ultron karaktere viszont nagyon jól sikerül, kiváló főgonosz lett belőle, aki igazából nem egy szörnyeteg, csak mesterséges intelligencia lévén nem érti az embereket, a saját értékrendje szerint akarja jobbá tenni a világot. Szinkronnal láttam a filmet, amelyben nem volt hiba, de nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy milyen eredetiben James Spader, úgyhogy valószínűleg meg fogom nézni még egyszer ezt az alkotást, ezúttal ebben a formában (jó kifogás sose rossz annak érdekében, hogy újra lehessen nézni egy jó filmet).
Robert Downey Jr. lehengerlő egyénisége szokás szerint mindent vitt, de ezúttal komoly vetélytársat kapott Ultron személyében. Chris Evans teljesen belakta Amerika kapitány karakterét, Chris Hemsworth jól nézett ki, Mark Ruffalo kiválóan játszott, Samuel L. Jackson jót cameozott. Aaron-Taylor Johnson teljesen felejthető volt, Elizabeth Olsen viszont felnőtt a többiekhez. Scarlett Johansson és Jeremy Renner hozta a kötelezőt, Paul Bettany méltatlanul kevés jelenetet kapott.
Vérprofin össze lett rakva ez a film, de azért marad egy kevés hiányérzet a megtekintése után. Vétek lenne kihagyni az életünkből, tökéletesen szórakoztató alkotás, de elmarad az első rész zsenialitásától. Az év (eddig) legnagyobb zúzása vár arra, aki beül a moziba megnézni a filmet, jókat fog nevetni és istenein fogja érezni magát a megtekintése közben, de nem ezt fogja "a" bosszúállók mozinak érezni, hanem az előző felvonást. Nem a Marvel zászlóshajója immár a szuperhőscsapat, csupán nagyon látványosan és szórakoztatóan köti össze a képregény univerzum többi részét a kalandjaikat bemutató alkotás.
Soha rosszabb blockbuster-t, de csodát ne várjunk tőle!
8/10
A Bosszúállók: Ultron kora teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán.
