Daniel Craig-nek is megvolt a maga Túl a csillogáson-ja. Bizony, az übermacsó Bond van olyan jó színész, hogy olyan jól játsszon egy homoszexuális figurát, hogy nem a külsőségekre figyelünk, hanem a lelki folyamatokra, a szemünk láttára teszi tönkre a nagy szerelem a korábban életigenlő fiatalembert. Kis túlzással Matt Demon szerepét játssza el, kevesebb csillogással, és sokkal jobban. Miatta érdemes megnézni ezt a nagyon jól induló, de a végére sajnos teljesen széteső filmet.

Francis Bacon (Derek Jacobi) híres festőművész, aki mint minden zseni, különc és folyamatosan küzd a démonjaival. Egy este betörnek hozzá, de ahelyett, hogy a rendőrséget hívná, inkább az ágyába invitálja a jóképű idegent. George (Daniel Craig) egy vidám, felületes fiatalember, aki először nem veszi igazán komolyan Bacon-t, de lassan beleszeret, azonban a festőt igazából csak saját maga érdekli, és ebbe a fiú végül beleőrül...

Nagyon jól indul a film, nem kicsit megdöbbentő fordulat, amikor a betörési kísérlet az ágyban végződik (nem kell szaftos jelenetekre gondolni, a homoszexualitás csak jelzésértékűen kerül bemutatásra, még egy csók sem csattan el). A fiatalembert lenyűgözi az idősebb, művelt társ, akinek azonban megvannak a sötét titkai, akad egy-két meglepő jelenet a történet során. Azonban a kapcsolat szétesését már nem sikerül igazán jól bemutatni, túl sok lesz a parttalan párbeszéd, nem igazán látszik, hol romlott el végzetesen a szépen induló szerelem. George önpusztítása nagyon látványosan kerül bemutatásra, azonban mivel érzékelhető igazán, hogy vajon miért kavarta fel ilyen mélyen a lelkét a festő önzése, ezért lassan, de biztosan elkezd szétesni a film, a katarzis pedig sajnos elmarad.

Zseniális képek sorával ajándékoz meg bennünket a film, azonban mivel a forgatókönyv nem sikerült igazán jól, ezért elsősorban a vizuális hatás az erős, nem az érzelmi. Pedig nagyon kreatív kamerabeállítások és jól megkomponált jelenetek jellemzik a filmet, mégsem tud igazán meghatni bennünket George drámája, elsősorban a színészi játéknak köszönhető, hogy nem fullad teljes unalomba az alkotás. Talán kevesebb vizuális orgia és több tartalom jót tett volna a filmnek. Mindezzel együtt egyáltalán nem üres a történet, nagyon is érdekes a két főszereplő karaktere. Bacon a saját zsenijével küzd, a különleges képek megalkotásához lelke legmélyebb bugyraiba kell folyamatosan lejutnia, és nem mindig válogatja meg ehhez az eszközöket. Annyira el van foglalva saját magával, hogy nem veszi észre George lelki problémáit, sőt, ahelyett, hogy segítene neki, egyre inkább taszítja a fiatalember szétesése. A fiú a saját érzelmeinek áldozata lesz, reménytelenül beleszeret a festőbe, aki azonban csak önmagát szereti, képtelen mély érzelmekre. Nem könnyű egy zsenivel az élet, pláne akkor nem, ha nincsenek egy szellemi szinten a társak, egy érzékeny lelket könnyen a pokolba tud taszítani a lángoló tehetség. Kár, hogy pont ezt a folyamatot nem sikerült igazán jól bemutatni, így erősen megmarad a hiányérzet a nézőben, de ezzel együtt egy nagyon értékes alkotásról van szó, amely jobb forgatókönyvvel akár klasszikus is lehetett volna.

A film első felében még a karaktereken van a hangsúly, azonban később egyre inkább a látvány veszi át a főszerepet, lassan, de biztosan ürül ki a történet. Nem tud igazán fájni, ahogyan szétesik George egyénisége, de rossz nézni, hogyan teszi tönkre magát ez a jobb sorsa érdemes ember, akinek az volt az egyetlen bűne, hogy abba szeretett bele, akibe nem kellett volna. Bacon egoizmusa vérlázító, a zsenialitás nem mentség arra, hogy pokoli kínokat kell átélnie miatta George-nak. Látszólag a festő az erős egyéniség, fiú pedig gyenge, pedig valójában nem, Bacon a lelke mélyén üres és értéktelen, miközben George nagyon is értékes ember. Sajnálatos, hogy nem sikerült kihozni mindent ebből a két karakterből. Az operatőri munka zseniális, a vágások jók, a zene nem olyan meghatározó, inkább a képeken van a hangsúly.

Daniel Craig nem volt szégyenlős a filmben, de ennél sokkal fontosabb, hogy lejátszott a vászonról egy olyan kiváló színészt, mint Derek Jacobi. Tökéletesen bemutatta, hogyan lesz úrrá az őrület George-on, hogyan válik pokollá a számára a szépnek induló kapcsolat. Derek Jacobi is nagyszerű alakítást nyújt, láthatjuk az esendő embert a zseni mögött, de az ítélkezést a nézőre bízza. Tilda Swinton szokásához híven zseniális, Anne Lambton-nak is vannak szép pillanatai.

John Maybury sajnos megmaradt a felszínen, így nem lett igazán maradandó film ennek a tragikus szerelemnek a bemutatása, de azért nagyon erős jeleneteket vihet magával a néző, egyszer mindenképpen érdemes megnézni ezt az alkotást, amelyben benne volt a zsenialitás ígérete, de sajnos nem lett belőle az, ami lehetett volna.

Jól induló, de fokozatosan széteső film egy pusztító szerelemről, amit Daniel Craig játéka miatt kár lenne kihagyni az életünkből!

7/10