Kezdem kicsit igazságtalannak érezni magam. Nem érzem ugyanis úgy, hogy irreális elvárásokkal ülnék neki egy-egy filmnek, azonban ezen a produkción is sajnos azt kell számon kérnem, hogy miért nem tudta felülmúlni az elődjét. Persze pár éve még annak is lehetett örülni, ha egy folytatás nem múlta alul, de ezzel a művel kapcsolatban az a szomorú helyzet állt elő, hogy egy szemernyit sem volt képes előrelépni.

Már 10 éve túl vagyunk a vírus pusztításán, az emberiség maradéka és a majomkolónia pedig jó régóta nem futottak össze. Azonban az áramellátás biztosításához az embereknek szükségszerűvé válik behatolni Cézárék területére. Miközben mindkét félnél vannak olyanok, akik igyekeznek békés megoldást találni a problémára, ugyanígy jelen vannak mindkét oldalon azok is, akik csak a másik teljes megsemmisítésében látják a megoldást.

Ez a film milliméterre pontosan azt nyújtja, mint az első rész. Ezt némiképp szomorúan kellett konstatálnom, ugyanis én már hónapok óta abban bíztam, hogy sikerül túllépni a félreértések mentén kialakuló, elkerülhetetlen majom-ember konfliktuson, azonban sajnos ezen kívül semmi mást nem sikerült hozzátenni a történethez. Andy Serkis ugyanúgy hátán viszi a filmet, Jason Clarke megörökölte James Franco súlytalan szerepkörét, Oldmant pedig Brian Coxhoz hasonlóan pocsékolja el ez a mű. Mindezekből pedig következik az is, hogy egy elképesztően kiszámítható alkotást kapunk, előrelátható fordulatokkal, agyonhasznált motivációkkal és konfliktusforrásokkal. De azért itt senki ne otromba klisékre gondoljon, akármilyen furcsán hangzik is ez, a fentiek egy jól átgondolt és logikusan felépített forgatókönyvvé állnak össze.

Matt Reeves pedig képes Rupert Wyatt nyomába lépni: legyen bár kiszámítható itt minden, tulajdonképpen a film érzelmi oldalról ettől még remekül működik, újra és újra meg tudja ragadni nézőjét. Reeves emellett blockbuster-rendezőként is kiválóan szuperál, a produkció az év egyik leglátványosabbja, kiegyensúlyozott és jó ritmusú.

Csak éppen, mint az Így neveld a sárkányodat 2. esetében is, most sem tudok attól az érzéstől szabadulni, hogy tulajdonképpen egy újranézést élményét kaptuk. Amelytől a film ha nem is lesz lelketlen, rengeteget veszít a hatásából. De végül is nézhetjük úgy is, hogy csak annyi bűne van, hogy másodikként érkezett.

7,5/10