Interjú Puzsér Róberttel és Gödri Bulcsuval – első rész
2014. január 29. írta: NY124

Interjú Puzsér Róberttel és Gödri Bulcsuval – első rész

1260858_648961211795169_743492801_n.jpgPuzsér Róbertről nem túlzás azt állítani, hogy a mai, hazai közélet egyik leghírhedtebb, legmegosztóbb személyisége. Hivatkoznak rá, mint megmondóember, vagy kritikus. Barátja, Gödri Bulcsu pedig mint többszörösen meghívott vendége mintegy ellensúlyként szolgál az olykor nyers, és mindig vehemens társának. Teszi mindezt a saját projektjei mellett (pl.: Jazz Poetry). A Smoking Barrels számára, mint filmes blog, munkásságukból (egy kis ízelítő, Wikipédia) A hét mesterlövésze, a két évig a RadioCafén futó kritikai műsör és az abban helyet kapó több mint ezer alkotás a leginkább lényeges, no meg a szűkebb körű előadásaik (pl.: Stand-up Tragedy, Apu azért iszik mert te sírsz - Farkas Attila Márton sorozata). Most is elsősorban a mozgóképi művekről, illetve ezek véleményezéséről lesz szó, de nagyobb perspektívából is megvilágítják a kérdéseket.

De mit is jelent kritikusnak lenni? Mitől lesz valaki kritikus? Mit gondolnak a magyar film mai állapotáról? Mi alapján működik a szigorú értékelési mérce? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ a kötetlen, szókimondó és tartalmas beszélgetés során. Gorenje hűtőkkel, Kontrollal, A Wall Street farkasával, Való Világgal, Dancsóval, Szirmaival, pinával és még sok mással. Még a Breaking Bad is befigyel.

Az interjú három részben jelenik meg, a további időpontok:

-          január 31. péntek

-          február 2. vasárnap

 

Darvas: Először is, Bulcsu, egy bemutatkozást szeretnék kérni, hogy mindenki számára tisztázott legyen a személyed.

Gödri: Kezdjük azzal, mi nem vagyok. Biztos, hogy nem vagyok filmkritikus vagy esztéta. Egy gondolkodó ember vagyok, aki fel-feltűnt a budapesti éjszakában, például Stand-Up Tragedy vagy Jazz Poetry keretében. Korábban a Robival együtt rádióztunk évekig, és a mai napig meghívogat a saját előadásaira. Néha, hogy antitézist képezzek, néha pedig, hogy erősítsem a rögeszméit. Ettől talán azt hiszitek, hogy fontos a véleményem. Ez egy „másodlagos celebhatás”, mert ugye a Robi már egy beépült alakzat. Ezért aki a társaságába tartozik, az az ő hatására érdekessé válik.

Darvas: Magadról nem is gondolod, hogy érdekes lennél?

Gödri: Szerintem senki sem érdekes. Ez egy nagyon rossz igény bárki részéről önmagával szemben, hogy érdekes legyen. Amit mond, az legyen érdekes, tartalmas vagy eredeti. Ha valaki érdekes akar lenni, abból csak csalódás származhat, meg kompenzációs kényszerek a legkülönbőbb területeken. Így aztán kurvára nem lesz személyisége, az egész ember nem lesz más, csak egy „érdekesség-póz”.

image.jpegDarvas: Szerintetek mitől lesz valaki kritikus? Mi teszi azzá, azon túl, hogy kritizál?

Puzsér: Attól válik valaki kritikussá, hogy annak szólítják. Az, hogy valaki kritikus, nem olyan objektív, mint, ha valaki mondjuk orvos vagy építész. Ki a kritikus? Aki kritizál. Ahhoz, hogy valaki elmondhassa magáról, hogy kritikus, csupán meg kell rezegtetnie a hangjának a levegőt, ami be kell, hogy jusson a másik ember fülébe, vagy össze kell, hogy kenjen egy papírt tintával úgy, hogy az értelmezhető legyen. Ennyi. Nincs további feltétele. Ilyen módon elmondhatjuk erről az országról, hogy ez a tízmillió szövetségi kapitány országa vagy a tízmillió politológusé. Ugyanígy ez a tízmillió kritikus országa is. Nem biztos, hogy mindegyik szofisztikált és elég jó ízléssel ír, elég komplex véleményt fogalmaz meg ahhoz, hogy az az én kedvem szerint való legyen, vagy az legyen az, amire én odafigyelek. Ezt mindenki döntse el maga. Mindenki egyetlen lépésnyire van attól, hogy kritikussá váljon, ez pedig az, hogy a világra ne adottságként tekintsen, hanem lehetőségként. A mi generációnkra jellemző a kettősség: megvan a kádári szocializáció, de felnőtt korunkra kialakult bennünk a szabadpiaci jelenlét. Az utánunk következőknek a mostani rendszer olyan adottság, mintha mindig is fennállt volna. Számukra a tőkés rend egy ezeréves birodalom. A mielőttünk világra jötteket még mélyen áthatja a kádárizmus, ezért nem képesek független értelmiségiek módjára kritizálni, az utánunk született generációk viszont nem rendelkeznek olyan relációval, amelynek a tükrében a jelenlegi rendszert megmérhetnék. Az öregek mindene a talpnyalás, míg a Való Világ nemzedéke nem ismer szinte semmit a yolón meg a pinán kívül. A kettő metszéspontján rejlik a kritikai potenciál. Tehát ahhoz, hogy Magyarországon kritikussá lényegülj, szinte minden esetben két világ polgára kell, hogy legyél. A mi nemzedékünk az előző rendszerben nem volt otthon, mert mire bármennyire is megvethette volna benne a lábát, az széthullott, de a jelenlegi világban is idegenül mozog, ahová középiskolás korában váratlanul exportálták. Ez a mi szerencsétlenségünk és szerencsénk. A kritikusság feltétele a kritikai attitűd. Nem sodródhatsz a fennálló renddel. Ha mondjuk Bayer Zsolt vagy, aki a nyolcas számú Fidesz tagkönyvére veri otthon a faszát, akkor nyilván nem vagy alkalmas arra, hogy a magyar közállapotokról írj, ugyanis nem vagy független, a nyakadig be vagy ágyazva a rendszerbe. Ma Magyarországon kívülállás, létbizonytalanság, talajtalanság és egzisztenciális kiszolgáltatottság övezi a kellő kritikai potenciált.

Gödri: A kritikai attitűddel kapcsolatban még van egy fontos dolog. A rendszerváltás, a szocializmus lebontása számomra két szempontból volt fontos. Az egyik, hogy Magyarország kulturálisan a nyugathoz tartozzon ismét. A kultúra fogalmát itt a legtágabb értelemben kell venni, tehát mint életminőséget, a lét minden rétegét meghatározó entitást. Más szóval nyugati popzenét hallgatok és nyugati költőket olvasok. A másik szempont pedig a szabadságjogok kivívása volt. Akkor, fiatalon, naivan ezek a célok mozgattak engem. A rendszerváltás igazi katasztrófája az én számomra az volt, amikor kiderült, hogy ezek az értékek egyedül engem érdekeltek, és az ország népe nem ezért váltott rendszert, hanem azért, mert tőlünk nyugatra lehetett Gorenje hűtőt kapni, nálunk meg nem. Tehát itt nem egy forradalom vagy szabadságharc lett diplomáciai úton rendezve, a fordulat kizárólag a fogyasztói luxusigények kielégítését szolgálta. Rögtön elárultuk a rendszerváltást. Az Antall-kormány még alig ült a székén, máris ki voltunk akadva, hogy a sajtos pogi nem kettőnegyven.

Puzsér: A rendszerváltást a magyar társadalom számára valójában a bankok hozták el, és nem a pártok. Nem a politikai pluralizmus, a szólásszabadság vagy a gyülekezési meg a vallásszabadság volt a cél, hanem a banki hitelkonstrukciók és azok kétes értékű gyümölcsei: a nagyobb tévé, a gyorsabb autó meg az egzotikus nyaralás. Megvannak a rendszerváltás kudarcának az emblematikus sztorijai. Például amikor Németh Miklós átadta a hatalmat Antall Józsefnek, akkor a búcsúzás előtt még átnyújtott neki egy dossziét, tele az új parlamentben ülő egykori III/III-as ügynökök aktáival, mondván: „Miniszterelnök úr, ennek még hasznát veheti!” Ez egy Richelieu- vagy Talleyrand-tipusú gesztus volt, mely szerint  az államrezon rezsimek felett áll, ezt testesítik meg a titkosszolgálatok. Antall pedig ahelyett, hogy a dosszié - meg az összes többi ehhez hasonló dokumentum - tartalmát nyilvánosságra hozta volna, szép csöndben becsúsztatta azt a fiókjába.

IMG_5109.JPGGödri: A mi generációnknak megvan a lehetősége, hogy mindezek ellen felszólaljon. Számunkra a világ egy konfrontatív tér, ami permanens viszonyulást igényel, mindenről kérdez, hogy mivel értünk egyet és mivel nem, és hogy hogyan lehetne mindezt jobban csinálni. Magyarország és a világ nem adottság, hanem kihívás. Ezért nem vagyok én filmkritikus vagy esztéta, ez engem ugyanis nem érdekel. Eljársz szabadbölcsészetre, eljársz filmelmélet vagy filmművészet szakra, és ott az Akadémia megtanít téged esztétizálni. Ennek az lesz a vége, hogy lesz egy erős lexikális tudásod, lesz egy filmográfia a fejedben, viszont teljesen elveszíted az egyedi, genuin, gyors kritikai megszólalásnak a lehetőségét. Ezért én szándékosan mindig a tájékozatlanság státuszából kritizálok. Van, hogy nem tudom, melyik filmet ki rendezte, ki az operatőr, vagy a színészeket se ismerem fel. Akit ez érdekel, annak ott a Wikipédia. Remélem, nem azért tanítunk embereket, hogy olyanok legyenek, mint a Wikipédia, az ugyanis már ki van találva, azt a tudást már elsajátítottuk közösen. Aki annyit tud, az lószart se tud. Ha azonban meglátsz egy filmet, amiben elhangzik az az állítás, hogy „A jövőből jöttem, van egy időgépem, siessünk, nincs időnk!”, akkor nagyon fontos, hogy elkezdjed rugdosni a tévét. Nem a lexikalitás vagy az esztétizálás a fontos, hanem az attitűd. A folyamatos reflektálás a világ logikájára a saját meglátásom szerint. A Matulának volt egy legendás cikke, ami arról szólt, hogy először meg kéne tanulni cipőt választani, és csak utána parlamenti képviselőt. Ez a fajta attitűd az, ami nagyon hiányzik az országból és ezt nem lehet ki és bekapcsolni. Aki ezt teszi, az olyan lesz, mint a Réz. Ő bekapcsol esztétába, van ez a szerepe, ami az, hogy igazából nem mond semmit. Úgy működik, mintha az MGM pr-ese lenne. Egy kedélyes sajtótájékoztató keretében elmondja, hogy alakultak az első hétvégi bevételek.

Puzsér: Ez még sokkal inkább igaz Sixxre, az Index úgynevezett kulturális főmunkatársára.

Gödri: Pontosan. Amiről pedig mi beszélünk, az egy világlátás, ami kikapcsolhatatlan. Tökmindegy, hogy mi a kérdés: egy étlap, egy film, a politika, vagy hogy ízlik-e az almalé.

Puzsér: Számomra az a megnevezés, hogy esztéta, önmagában rendkívül sértő. Ha valaki azt mondja rám, hogy kritikus, hát mondja. Mégiscsak kritizálok filmeket, részemről ez oké. Az esztétizálásból viszont elegem van. Az elmúlt huszonöt év mindvégig attól koldult, hogy minden úgynevezett értelmiségi megállás nélkül esztétizált. Az esztétika a felszín karcolgatása, a formában való dekadens dagonyázás. Fabricius Gábor: Puha neon fejlövés. Ez az esztétizálás világa, ebben nagyon jó a hazai értelmiség. Forma: maximum, tartalom: nulla. Nézd meg a magyar filmgyártás elmúlt negyven évét. Úgy vélem, hogy Az ötödik pecsét 1976-ban lezárta a magyar film aranykorát. Azóta volt egy Bereményi Gézánk, de egy fecske nem csinál nyarat. Ez már egy korszak, nem mondhatjuk azt rá, hogy „az utóbbi öt-hat évben a válság jelei mutatkoznak”. És miért? Mert az összes magyar film a forma öncélú burjánzását hordozza. Nem volt egy rendező, aki egy történetet el akart volna nekünk mesélni. És ha esetleg el is akart mesélni valamit, azt folyamatosan elemelte a valóságtól. A rendezők hazudtak, az esztéták pedig legitimálták mindezt. A filmek tere fölé a készítők egy üvegbúrát vontak, mondván, hogy nem szabad azt a valósággal megmérni, az pont attól jó, hogy nem valóságos, hogy nem ismerünk rá, hogy olyan idegen, bizarr és furcsa. A lónak a gecis faszát! Hazug! Olyan, mint az egész kádárizmus, meg az egész életünk ebben az országban. Hiteltelen, nem a sajátunk.

Gödri: Engem elsősorban nem is a hazugság, hanem a gyávaság zavar. Azt érzem, hogy nagyon sokszor a készítők gyávasága hajtja a magyar filmet a szürrealitásba. Ott van például a Kontroll, ami egy kifejezetten jó klip, egy nagyon erős tíz perc. Semmivel sincs benne több. Egy tíz perces klippé lehetett volna vágni, hiszen egy zenés film. Minden más része nagyon gyenge lábakon áll.

Puzsér: Abban a filmben felszáll egy csaj a metróra angyalszárnyakkal a hátán. Ismerjük az országot és a várost, itt élünk, tudjuk, hogy senki nem száll fel a metróra a hátán szárnyakkal. Soha. Engem felháborít, hogy hülyének néznek. Ez a magyar film nyomorúsága. De megtanultuk az esztétáktól, hogy ilyenkor nem szabad visszaköpni a hányingert keltő falatot, hanem azt kell gondolni: „Milyen érdekes! Vajon mit szimbolizálhat?”

Gödri: Szóval úgy gondolom, hogy nézhető filmet készíteni a valóságról elsősorban bátorság kérdése, csakhogy egy rendes, hétköznapi történetet megírni jelenleg nem tudunk. Magyarországon néhány írót kivéve senki nem tud párbeszédet írni. Nézd meg a sorozatokat, mindennap láthatod őket. Nem megy, döbbenetes hasraesés valamennyi párbeszéd. Amerikában még a leggázabb szitkomokhoz is meg tudják írni a dialógusokat. Tartalmát tekintve hiába rakás fos egy párbeszéd, van tempója, sodrása, és még életszerű is, olyan, mint amikor az emberek beszélgetnek. A mesteriskola pedig Az utolsó éjjel című film, ahol olyan dialógusok zajlanak végig, mintha mindvégig ott lennél a cselekményen beül. Vagy a sorozatok közt ilyen a Drót, ahol egyetlen szófordulatból megismersz egy karaktert. Ettől mi nagyon messze vagyunk. Nem tudnék olyan aktuális magyar filmet mondani, ahonnan emlékszem egy ütős párbeszédre.

image2.jpegPuzsér: Miért van az, hogy ebben a nyelvi közegben nincs ilyen? Mert a valósággal nincs kapcsolatunk. Miért tart itt a magyar foci, a magyar színház meg a komplett kultúra? A demográfia, a gazdaság és az oktatás terén miért van egyaránt meredek zuhanás? Azért mert a csontvelőig korrupt a magyar élet. Olyan, mintha el lennénk átkozva. Nem vagyunk képesek egy kollektív pszichoanalízisben megtisztulni a bűneinktől. Kilátástalanul messze vagyunk még attól is, hogy szembenézzünk velük. Többek közt azzal, hogy több rendben is bűnrészesek lettünk a saját elnyomásunkban. Eszünk ágában sincs ezt meggyónni. Ezek az egyén traumáihoz hasonló kollektív traumák. Az előző generáció minduntalan magával rántja a mélybe a következő generációt. Erről szól a VV is, ami a legfrissebb generáció nagy öntudatvesztése. A VV nemzedéke már nem érti, mi a baj, csak érzi. A csontvelejében érzi, hogy betegség van és súlyos baj.

Gödri: És nincs is lázadás.

Puzsér: Nem is tud milyen eszménynek a mentén lázadni. Van egy diszkomfortérzete, amit az alkohol, a pina meg a különböző devianciák oldanak.

Gödri: A hazai alkotók az alkotás pillanatában le vannak hasítva erről az országról, erről a kulturális térről. Olyan, mintha nem is itt élnének. Ennek az az oka, hogy Magyarország egy rettenetesen képmutató ország, ahol csóróseggű páviánok menőznek. Magyarországon egy menő ember, annyit keres, mint Ausztriában egy szegény ember. És ezt ő is tudja, tudja magáról, hogy egy bohóc. Mégis mindenki pörgeti a BMW-slusszkulcsot meg játssza, hogy a tuning Ladája milyen kurva jó spoilert kapott. Közben az egész világ rajtunk röhög. De mi ez az ország vagyunk, ez a nyelvünk. Azért nem tudunk dialógust se írni, mert a rendező menőzik, és trendi akar lenni. Nincs is hozzáférése a beszélgetéshez, ami két valós ember között valójában történik.

Puzsér: És mégsem ezt a válságot írja meg, mert ő is érzi, hogy azzal leleplezné magát.

Gödri: Az viszont jó lenne. Mint az Extras.

Puzsér: Robert Altmannak A játékos című filmje is pont ilyen. De ezt a filmet magyar rendezők soha nem forgatják le, hiába lenne az jó, mert önreflexiós képességük és önvallomás iránti igényük nincs, a valóságot meg nem ismerik. Ezért az egészet eltolják valami hazug metatérbe. Még abszurdot se tudnak csinálni, mert ahhoz is ismerned kell a világot, hogy kifordíthasd, és a fonákjából filmet készíthess. A magyar filmesek nem ismerik, ezért amikor azt kifordítják, az eredmény nem abszurd lesz vagy groteszk, hanem hazug.

Folytatása következik!

A bejegyzés trackback címe:

http://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr75784359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.29. 00:42:41

A magyar film kapcsán brutális túlzások szerepelnek, nem mintha olyan sok jó magyar film készült volna 1976 óta, de ott van a A vizsga, az Isteni műszak, mind valahol a valóságról szólnak. Az Üvegtigrisnél realisztikusabb magyar film pedig nem is létezik, abban aztán remekül össze van foglalva az itteni élet.

Egyébként számomra kicsit erőltetett, ami a Kontroll kapcsán előkerült, ahhoz hasonlít, amikor valaki arra akarja kiverni, hogy egy film fizikájába vagy logikájába beleokoskodik. Egy film számára nem követelmény, hogy legyen hiperrealisztikus, máskülönben nem lenne sem sci-fi, sem fantasy a világon. És kifejezetten jó, hogy egy kicsit néha kiszakítanak minket a valóságból.
A Kontroll is egy sokkal általánosabb érvényű film annál, mintsem hogy az legyen a lényege, hogy most éppen pont úgy néz-e ki, mint a budapesti metró. Szándékosan nem úgy akart kinézni, mint a budapesti metró.

Ettől függetlenül az alapvető gondolat igaz, kevés rendező hajlandó foglalkozni a magyar valósággal, de ez megállja a helyét anélkül is, hogy ilyen erőltetett nagyotmondásokba bocsátkoznánk.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.29. 00:53:51

@danialves: És melyik a jó fantasy, vagy sci-fi? :D Amelyik reflektál a valóságra, lásd District 9, vagy Blade Runner, Total Recall. :) Itt a valóságtól való elszakadásról van szó, nem realisztikusságról. Valami kötődhet úgy a valósághoz, hogy nem realisztikus, ezt te is kimondtad az utolsó mondatodban.

Az Üvegtigrissel meg például az a baj, hogy olyan nevettetésbe és mondanivalóban ragad, ami a "hú de proli itt mindenki" szinten marad. Amiből már van ezer és egytucat. Egyáltalán nem maradandó, vagy nagy formátumú.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.29. 01:10:25

@NY124 (Darvas Tamás): Nem attól jó sci-fi vagy fantasy valami, hogy reflektál a valóságra, az Elysiumot gondolom nem kell bemutatnom. De például a TDK is egy baromi jó film volt, annak ellenére, hogy sokkal elvontabb dolgokkal foglalkozott. De valamilyen szinten minden kötődik a valósághoz, a Kontroll is, csak nem úgy, hogy a metro mindennapjai mutatja be, hanem hogy valós emberi sorsokról mesél kicsit abszraktabb módon. Éppen ezért nem értem, hogy miért kell ezen szőrszálhasogatni. A District 9-hoz sem állsz oda, hogy "mekkora faszság már, hisz nincsenek is űrlények. És ez tulajdonképpen csak egy sznob allűr, mert ez a balfasz Blomkamp gyáva volt fekákkal forgatni űrlények helyett."

De rátérve az Üvegtigrisre, pontosan ezért írtam, mert tudtam, hogy valami hasonlót fogsz számonkérni rajta. De az a helyzet, hogy a rögvalóság eléggé egytucat és kis formátumú. Ezért is nézünk játékfilmeket dokumentumfilmek helyett.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.29. 01:26:02

@danialves: Az Elysium elég erősen reflektál a valóságra.

"a Kontroll is, csak nem úgy, hogy a metro mindennapjai mutatja be, hanem hogy valós emberi sorsokról mesél kicsit abszraktabb módon. "

Ismételten mondom, nem realisztikusságról van szó, hanem a mi világunkban is helytálló szubsztanciáról.

"A District 9-hoz sem állsz oda, hogy "mekkora faszság már, hisz nincsenek is űrlények. És ez tulajdonképpen csak egy sznob allűr, mert ez a balfasz Blomkamp gyáva volt fekákkal forgatni űrlények helyett."

Megint ugyanez, nem realisztikusságról van szó. A sci-fivel mint műfajjal semmi gondom nincs.

Az Üvegtigrisnél meg nem a valóság nagy formátuma az, ami hiányzik, hanem a mű komplexitásában. Amúgy nem tartom rossz filmnek.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.29. 01:37:11

@NY124 (Darvas Tamás): Na és jó film lett ettől az Elysium? ;)

Akkor viszont a Kontroll szerinted nem áll helyet a mi világunkban?

Az Üvegtigrisre meg lehet mondani, hogy pont azért nem komplex, mert a valósága sem az. Jellemzően nem az a világ az, ami nagyon el fog gondolkodtatni.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.29. 01:47:12

@danialves: Nem, nem lett jó az Elysium, de a valóságra való reflektálás nem predesztinálja a jó filmet. Ezek messzemenő következtetések, utalások tőled.

A Kontrollban nagyon erősen kell keresni a mostani világunkra való reflektációt, és ahol van, ott sem állja meg a helyét teljesen. Szerintem egy kivételesen jó példa az esztétizáló, a mi világunktól izolált filmeknek, mert bőven vannak jó pontjai. Ettől még vannak gyengeségei. Ha minden ilyen film ilyen lenne ebben a kategóriában, nem sajnálnánk le ennyire a magyar filmeket. Én kedvelem.

Az Üvegtigris nem azért nem komplex, mert a valóság rém egyszerű és szánni való, hanem mert nem elég bátor, vagy kompetens ahhoz, hogy egy nagy szociális kritikát fogalmazzon meg. Ehelyett a vicceskedésbe menekül, meg röhög és mutogat a prolikra. Szerintem erről a társadalmi rétegről is lehet bőven mélyen értekezni.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.29. 02:01:31

@NY124 (Darvas Tamás): "a valóságra való reflektálás nem predesztinálja a jó filmet. Ezek messzemenő következtetések, utalások tőled."
vs.
"És melyik a jó fantasy, vagy sci-fi? :D Amelyik reflektál a valóságra"

Pont az a baj, hogy a valóságot gyakorlatilag a minket körülvevő világgal azonosítod, pedig pl. az önmagát száműző főszereplő egy sokkal általánosabb motívum ennél. És valóban izolált (másképpen könnyű lenne elveszni a részletekben), de ettől még ugyanúgy valóságos. Éppen ezért nem értem, hogy miért kellene mindenféle apró részletbe kapaszkodni ahhoz, hogy valóságosnak érződjön.

Az Üvegtigris meg pont annyira szociális kritika, mint amennyire a Wall Street farkasa a materializmus kritikája. :P
Ha bele akarsz gondolni, akkor benne van, ha nem, akkor meg csak jól elröhögcsélsz rajta és kész. Ez szerintem pont a realizmusból adódik, mert a film hiányzó komplexitását ki tudod egészíteni a saját tapasztalataiddal, de az tény, hogy erre maga a mű nem kényszerít.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.29. 02:11:37

@danialves: "a valóságra való reflektálás nem predesztinálja a jó filmet. Ezek messzemenő következtetések, utalások tőled."
vs.
"És melyik a jó fantasy, vagy sci-fi? :D Amelyik reflektál a valóságra"

Jó, ez tényleg lehet, hogy sok volt tőlem, elnézést.

"Pont az a baj, hogy a valóságot gyakorlatilag a minket körülvevő világgal azonosítod, pedig pl. az önmagát száműző főszereplő egy sokkal általánosabb motívum ennél. "

És akkor mire utal ez a motívum, ha nem az ezen világban való létünkre? A valóság mi akkor, ha nem valami létező? Alapvetően egy motívum, szimbólum egy létező dolognak a jelképe, a transzcendensre nehéz lenne utalni.

Egy szimbólum vagy üres, vagy nem. Ha utal valamire, és az érzékelhető, akkor nem üres, van értelme. Ha nem, és csak egy szimbólumsorozatot látunk, akkor öncélú. Emiatt nehézkes a Kontroll szimbólumait komolyan venni, mert a létezőtől, a valóságtól már el van választva. Még lehet interpretálni, de már messzebb van.

Szerintem az izoláció nem szükséges ahhoz, hogy valamit nagy egészként kezeljünk. Egy történet, úgy is történet marad, ha a szereplőiről többet is megtudunk. A részlet nélküliség az kiüresedés veszélyét hordozza magán.

A Wall Street farkasában pedig minden jelenetnek, poénnak olyan kontextusa és levezetése van, hogy az reflektáljon valamire.

A "Hány bubis vizet kérsz, egy bubis? Két bubis?" és "Mivel verjem le a lakatot? Anyáddal!" vicceskedéseknél, gegeknél ez már annyira nem áll meg.

lisztes · http://www.facebook.com/LisztesMegmondjaATutit 2014.01.29. 08:52:24

Mesteriek abban, hogy lóf*szt se mondjanak, de azt jó hosszan, idegen szavakkal teletűzdelve. És még ők dobálóznak Réz Andrással :)

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.29. 11:28:43

@lisztes: Szerintem meg egy átlátható, egységes és könnyen érthető látásmóddal rendelkeznek, ezek szerint nem mindenki így van vele. :)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.29. 12:03:54

@NY124 (Darvas Tamás): Az ezen világban való létünkre utal, csak nem úgy, hogy aki felszáll a metróra, az pont úgy néz ki, mint akit ma láttál a Deák téren. Azért az a metró annyira nincs még elszakítva a valóságtól, hogy értelmezhetetlen legyen az egész. De ettől még nem szükségszerű, hogy a magyar metró legyen kínos pontossággal ábrázolva.

Ez tény, hogy fennáll a kiüresedés veszélye, ugyanakkor másik oldalon meg a fókuszálatlan csapongás veszélye áll fenn, a középutat kell megtalálni. De ebben szerintem komoly segítség, ha egy kicsit sallangmentessé próbálják tenni a filmet.

Wall Streetben mindennek van kontextusa és egy öncélú gag nincs? Háááát...
Amikor megjelenik az apja, hogy mi ez a rengeteg elkurvázott pénz? Amikor buliznak a tengerparti házban, mielőtt Naomival találkozik? A szokásos reggeli összeveszésük Naomival?

Sultan 2014.01.29. 15:13:10

Hozzátartozik a történethez, hogy ez a páros a leghitelesebb, legeredetibb "társadalom-politikai" humort és/vagy szatírát képviselte 5-6 éve. De a jót könnyű elfelejteni...

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.29. 15:16:06

"Az ezen világban való létünkre utal, csak nem úgy, hogy aki felszáll a metróra, az pont úgy néz ki, mint akit ma láttál a Deák téren. Azért az a metró annyira nincs még elszakítva a valóságtól, hogy értelmezhetetlen legyen az egész. De ettől még nem szükségszerű, hogy a magyar metró legyen kínos pontossággal ábrázolva."

Ezzel teljesen egyetértek, és nekem sem az emberekkel, sem a metró ábrázolással nem volt gondom, szerintem ezt már a Robival kéne megbeszélned. :) Nálam a többi probléma áll fent a Kontrollal, amit lejjebb is tárgyalunk.

A kiüresedés veszélyéről: egyetértek a középúttal. De a Kontroll nem a középúton áll, szerintem. Inkább az üresedés, elszakadás irányában halad. A sallangosság pedig nem feltétlen következmény, szintén nem predesztinált.

Szerintem sokkal kevésbé öncélú. A rengeteg pénz elkurvázása, és annak számonkérése szerintem egyértelműen nem az, gyakorlatilag a film is ezt teszi. A tengerparti ház talán, de ott is sok kiderül a karakterekről, főleg Jonah Hill esetében. A reggeli összeveszés meg a párkapcsolatról mond el nagyon sokat, gondoltam, hogy ezt fogod felhozni, de például az nagyon sokat mond el pszichológiai szempontból róluk, gyakorlatilag neurotikusak ebben a helyzetben.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.29. 15:25:37

@NY124 (Darvas Tamás): Eleve az ő gondolataira reagáltam, persze nyilván nem fog idejönni ezt megdumálni. Szóval ha már nekiállsz valaki más igazát megvédeni, akkor ne szállj ki félúton. ;)

Az megint más, hogy kevésbé öncélú, illetve hogy "minden poénnak kontextusa van", ezt remélem azért látod. A Wall Streetben sincs minden poénnak kontextusa, annak ellenére, hogy egy fokkal talán tényleg kevésbé öncélú, mint az Üvegtigris. De az összehasonlítás lényege nem ez , hanem hogy nagy mértékben a befogadó hozzáállásán múlik, mennyire látszik az adott mű tartalmasnak.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.29. 15:51:31

@danialves: "De az összehasonlítás lényege nem ez , hanem hogy nagy mértékben a befogadó hozzáállásán múlik, mennyire látszik az adott mű tartalmasnak. "

Persze, hiszen minden vélemény szubjektív. Szerintem emiatt az Üvegtigris sokkal kevésbé áll meg tartalmilag a lábán, mint a Wall Street farkasa. Ott is vannak nagyon jó poénok. Kétségtelen. :)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.01.29. 16:51:41

ekkora szöveget sorkizárttá tenni, te beteg vagy

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.29. 17:01:47

@tesz-vesz: Azonnal javítom az interjú konkrét részére. :) Elnézést, ha ezzel kellemetlenséget okoztam.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.29. 17:37:15

@NY124 (Darvas Tamás): Azért tudok olyan filmeket mondani, mint pl. a Transformers 2, ami szerintem hozzáállástól függetlenül sem fog senki tartalmasnak látni. Csak hogy lásd, hogy itt nem igazán ízlésekre gondolok. (De mondhatnám azt is, hogy pl. egy amerikai néző éppen ezért nem is fogja soha annyira értékelni az Üvegtigrist, mint mi.)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.29. 17:42:27

@tesz-vesz: Örülök, hogy már önjelölt szerkesztőink is vannak, de egyébként a szöveg nagysága függvényében miért annyira elvetemült ötlet sorkizárttá tenni azt, hogy betegséggel kapcsolatos asszociációkra ad okot?

EmBertalan 2014.01.29. 17:42:45

helyesen "Bulcsúval". igen, tudom, hogy Bulcsu. azt se írod le, hogy Attilaval, vagy Endrevel.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.29. 18:08:32

@EmBertalan: Szerintem meg itt egyszerűen egy rövid magánhangzóról van szó. Amikor azt írod, hogy kapuval akkor sem lesz belőle kapúval. A rang nem fogja a Bulcsu nevet Bulcsú névvé tenni, a Bulcsu önálló személynév, még akkor is, ha a hosszú ú betűs alakját látni többször.

Terence Hill 2014.01.29. 22:06:38

Robi!
2010, Czukor-show (rendezte: Dömötör Tamás)...?
Szerintem megfelel a kritériumaidnak...

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.30. 12:46:46

Közben ezen is gondolkodtam, de hiába értek egyet azzal, hogy a szabadbölcsészet elvégzésétől és a lexikális tudástól nem lesz valaki jó kritikus, azt határozottam elutasítom, hogy a műveletlenséget állítsuk piedesztálra bármilyen szempontból is.
Egy kritikus igenis legyen tisztában azzal, hogy ki rendezte a filmet, esetleg mindenféle háttérinformációval, máskülönben hülyeségeket fog írni. Egy saját példa erre: az Amerikai botrány kritikában majdnem leírtam, hogy minden párbeszéd túlírt, de szerencsére utánanéztem, hogy nagyrészt improzták őket. A "tájékozatlanság státuszából" majdnem leírtam egy hatalmas marhaságot.
Persze én sem úgy ülök neki egy filmnek, hogy bemagolok mindent a készítőkről, sőt, a lehető legkevesebbet járok utána, hogy tényleg tájékozatlanul kritizáljam. De utána, mielőtt írnék róla, megnézek kb. mindent, egyrészt, mert tényleg érdekelnek is ezek a dolgok, másrészt, mert egyébként egy amatőr balfasz lennék. Az új Robocop után (igen, direkt utána) is megnézem majd a régit, mert 10ből 9 olvasónak úgyis ez lesz az első gondolata, hogy de hát milyen a régihez képest.

Szóval azt mondom, egy kritikus kritizáljon gondolatban ugyan tájékozatlanul, de mire leír valamit, legyen már művelt.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.30. 20:31:25

@danialves: Az a hozzáállás mely szerint a lexikális infók beszerzésére ott a wiki, nem a tudatlanaság piedesztálra emelése. Magában hordozza azt, hogy ezeknek az infóknak utánanéz az ember, amennyiben sorozat vagy reboot/remake a téma, alap dolog az előd ismerése. A lexikális tudás relatív háttérbe szorítása még nem a műveletlenség ünneplése. És nem műveltségi kérdés, mivel a tájékozódás másféle előfeltétel.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.30. 20:55:20

@NY124 (Darvas Tamás): "Van, hogy nem tudom, melyik filmet ki rendezte, ki az operatőr, vagy a színészeket se ismerem fel. Akit ez érdekel, annak ott a Wikipédia."
= "engem ez nem is érdekel, nem is nézek utána, aki erre kíváncsi, az nézze meg magának a wikipédián, én ebben nem segítek"

Ez itt nem a lexikális tudás háttérbe szorítása, hanem a konkrét tájékozatlanság, műveletlenség, még ha alapvetően előbbiből is indult ki az egész gondolat.
Mintha azt mondanád, hogy milyen menő, hogy te nem érettségiztél le, mert az csak lexikális tudás. Csak éppen ettől a lexikális tudástól is leszel tájékozott és művelt. És ez még nem az, hogy arra vered a faszod, hogy hány klasszikust láttál, hanem hogy van fogalmad, hogy az elmúlt évben milyen filmek jelentek meg, és pl. egy tök sablonos valamit nem kezel úgy, mintha az szarta volna a spanyolviaszt.

Az egész gondolattal nincs semmi bajom, de ez az egy mondat eléggé zavar.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.30. 21:11:01

@danialves:
Szerintem túlgondolod, az az egy mondat nem zárja ki azt amit te mondasz.

Te is leírod, hogy "lexikális tudás nem ua. mint műveltség, vagy tájékozottság" aztán mégis egyként kezeled. Az, hogy együtt járnak még nem teszi őket egyenlővé. Cum hoc érvelsz.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.30. 21:31:06

@NY124 (Darvas Tamás): Nem kezelem egyként, mert pont azt próbálom leírni, hogy az a mondat kezeli egyként, amikor a konkrét műveletlenségről szól.

Azért nem érzem, hogy túlgondolnám, mert alapvetően van egy ilyen proli beállítottság az emberekben, hogy aki művelt, az csakis valami okoskodó barom lehet. Amióta blogolok, már sikerült belefutnom egy-két ilyen jellegű kommentbe. És kicsit ezt látom ebben az egy mondatban is, hogy aki tájékozott, az már elveszítette a kapcsolatát a realitással, annak nem legitim már a véleménye. Nyilván nem ez volt a szándék vele, de kicsit azt az érzést kelti, hogy az a legitim véleményformáló, aki életében látott 10 filmet, mert lehet, hogy fogalma sincs semmiről, de legalább van genuin kritikai érzéke.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2014.01.30. 21:37:09

@danialves: Á, értelek. Szerintem nem erről a proli beállítottságról van szó a két alany esetében, de értem mire gondolsz (valóban létezik ilyen). Szerintem ez pont egy biztonsági mechanizmus itt, amit az interjúban említettek, hogy a rengeteg száraz tudásanyag között ne vesszen el az eredeti érzék ahhoz, hogy valaki bármit képes legyen önállóan értékelni. Ehhez bizonyos mértékben kell ugye amit te is mondtál műveltség, de nem szabad hagyni azt sem, hogy a rengeteg lexikális ismeret elsöpörjön mindent.
Legalábbis én így értelmezem, úgy érzem, hogy erről van szó. Önálló vélemény, műveltség, érzék, et cetera.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.30. 21:40:23

@NY124 (Darvas Tamás): Igazából így visszanézve, megint abba futottam bele, amit legelőször írtam, hogy mindig annyira nagyot akarnak mondani, hogy az már kicsit elveszi a szöveg hitelességét.

Pash Cutter 2014.01.31. 12:38:09

@tesz-vesz: Ezt a kritikát a sorkizártról egyszer én is megkaptam. Miért baj az, ha egy szöveg sorkizárt?

FMR 2014.01.31. 20:53:49

Nekem van szerencsém ismerni személyesen mindkét urat. Egész régóta. És mi tagadás, erre a tényre büszke vagyok. Most csak közhelyeket, frázisokat tudnék mondani velük kapcsolatban, amitől inkább eltekintenék. Mindenkinek csak annyit tudok ajánlani: retrospektíve érdemes megismerkedni a munkásságukkal, aki még eddig nem tette meg!

FMR 2014.01.31. 21:26:18

"Mert az összes magyar film a forma öncélú burjánzását hordozza. Nem volt egy rendező, aki egy történetet el akart volna nekünk mesélni. És ha esetleg el is akart mesélni valamit, azt folyamatosan elemelte a valóságtól." - így Puzsér Róbert.

Kedves Robi! Sok mindenben igazad van, de a sarkos, markáns véleményeid sokszor tényszerűen cáfolható ostobaságokra ragadtatnak! Hányszor beszéltünk már erről... NEM IGAZ, HOGY A MAGYAR FILMEK EN GENERAL HAZUGAK, NÉZHETETLENEK LENNÉNEK, de ha mégis, az akkor sem igaz, hogy '76 után nem születtek olyan opusok, amik nem bírnának örökérvényű üzenettek és/vagy csak a formára koncentrálnának a tartalom helyett. A teljesség igénye nélkül pár magyar film az elmúlt évekből, évtizedekből, amelyek tételesen cáfolják a véleményed.

- Szász János: Ópium
- Szász János: A nagy füzet
- Sopsits Árpád: Torzók (esetleg: A hetedik kör)
- Szabó István: A napfény íze

és még lehetne pár példát felhozni...

Én értem a lendületet és a kiábrándultságot, de azért próbáljunk meg differenciáltabban ítélkezni és lesújtani, ha egy mód van rá!

FMR 2014.01.31. 21:27:34

@FMR: üzenettek = üzenettel

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.01. 11:41:20

@NY124 (Darvas Tamás): így sokkal jobb, köszi :)

@Ahasverus: rossz ránézni, nem lehet olvasni

Power... · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.02.01. 18:08:15

Nagyon bírom Puzsért és Gödrivel sincs semmi bajom, de ez az interjú nem az igazi. Tomi kérdései jók, a válaszokkal vannak inkább bajaim. Lehet, hogy okos dolgokat, lehet, hogy baromságokat mondanak, ebben nem kívánok állást foglalni. De amikor a riporter (esetünkben Tomi) a kritikusi lét megnyilvánulásairól kérdez, akkor miért kell kusza mondatok kereteiben a kádárizmusról meg a rendszerváltásról rizsázni? Köze nincs a kérdéshez. Az volt az érzésem, hogy ők bármi áron beszélni akartak az elmúlt évtizedek magyar közigazgatásáról, kérdéstől függetlenül. Kedvelem őket, de osztom @lisztes: véleményét.