Kétely / Doubt (2008)
2013. január 10. írta: danialves

Kétely / Doubt (2008)

Manapság igen kevés filmről mondható el, hogy látványos effektek, bonyolult történet vagy éppen nagy fordulatok nélkül is izgalmas és szórakoztató tud maradni. Azonban John Patrick Shanley filmje egy szenzációs thriller, kiváló színészi alakításokkal, és bár a hagyományos hangulatfokozó eszközök hiányoznak belőle, én minden percét élveztem.

Flynn atya (Philip Seymour Hoffman) egy bronxi gyülekezet vezetője, illetve a helyi apácazárdával együtt egy egyházi iskola üzemeltetője is. Az apácák (és az oktatási intézmény) élén a szigorú, konzervatív elveket valló Aloysius nővér (Meryl Streep) áll, aki látványos ellenszenvvel viseltetik a liberális, haladó szellemű pappal szemben. Így amikor a naiv és félénk James nővérnek (Amy Adams) köszönhetően a pedofília gyanúja vetül Flynn-re, Aloysius minden eszközt megragad, hogy ezt rábizonyítsa az atyára és eltávolítsa őt a gyülekezetből.

A történet remek abban, hogy végig kétségek között tartja a nézőt, egyfajta játszmát játszva, ahol hol az egyik, hol a másik oldalra állít minket, anélkül, hogy bárhol is állást foglalna. Minden bizonnyal ez annak köszönhető, hogy a forgatókönyvíró-rendező saját színdarabját adaptálta hosszú idő után, így pontosan tudta, mit szeretne és mit nem szeretne a vásznon látni. Ugyanakkor a karakterek játszmája is ugyanolyan érdekes, ha nem érdekesebb ennél az egésznél. Mindig lehet apró nüanszokat, félmondatokat, gesztusokat találni, amelyek egy új réteget adnak az alkotásnak. A főszereplők pedig zseniálisan adják át ezeket az apróságokat, nem véletlen, hogy mindegyikük kivétel nélkül rengeteg jelölést kapott, többek között az Oscar-díjra is esélyesek voltak.

Éppen ezért egyáltalán nem zavaró, hogy 4-5 igen hosszúra nyújtott jelenet alkotja a film gerincét, nem pedig egy izgalmas nyomozás vagy bármilyen komolyabb tartalommal bíró történetszál. Az aprólékosan kidolgozott párbeszédekben, képekben ott van minden, amire figyelnünk kell, amit látnunk kell, és ez éppen elég lesz. És akármennyire is szeretném, hibát egyszerűen nem lehet találni ebben a műben. A legkisebb részletekig minden annyira a helyén van, hogy lehetetlenség belekötni bárhol is.

Úgyhogy nem tudok mást mondani, ez egy remek film, egy kötelező darab, és nyugodt szívvel ajánlom bárkinek, aki valamennyire is szeretne elszakadni a popcornfilmek világától, és egy kicsit más műben találni szórakozást.

10/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr695008173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Death/Mortis 2013.01.10. 16:39:52

Nekem is az egyik kedvencem. S töredelmesen megvallom, még nem találkoztam olyan filmmel ,ami ennyire "kételyben" tartott volna a szereplőket illetően.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.01.10. 18:14:41

@Death/Mortis: Nekem most így hirtelen az Azonosság ugrik be, az egyik legjobb film a klasszikus thriller műfajában. De ilyen szempontból sztem a Titokzatos folyó is jó volt.

Death/Mortis 2013.01.10. 18:37:58

@danialves: Az elsőt nem láttam, de a Titokzatos folyót igen és számomra hagyott maga után kívánnivalót, úgy a karakterábrázoláson kívül mindenben; ott sem működött ennyire jól a ködösség, azért el lehetett különíteni ki a kiszolgáltatott, a rossz, stb.
süti beállítások módosítása